A nap kérdése: lehet halasztani már a második félévben?

Szüneteltethetitek-e a tanulmányaitokat az első tanév tavaszi szemeszterében? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
shutterstock

Szeretnék jelentkezni egy külföldi önkéntes programra, de szeptemberben kezdtem az egyetemet. Halaszthatok már a második félévben?

Igen, a legtöbb egyetemen és főiskolán a második félévben már lehet halasztani (az elsőben azonban általában nem). A passzív félév, halasztás vagy szüneteltetés azt jelenti, hogy az adott szemeszterben nincs aktív hallgatói jogviszonyotok: nem kell órát felvennetek, tandíjat fizetnetek, de ösztöndíjat sem kaptok, és nem fogynak az állami féléveitek. A szüneteltetés alatt diákigazolvány-matrica sem jár. Öt dolog, amit nem szabad kihagyni 2015-ben.

Annak, hogy hány félévet halaszthattok, nincs felső határa - hacsak az egyetemi, főiskolai szabályzat máshogy nem rendelkezik -, egyszerre viszont csak két szemesztert hagyhattok ki: ha a harmadikra sem jelentkeztek be, az intézmény megszünteti a hallgatói jogviszonyotokat. Ilyen lesz a 2015-ös év a felsőoktatásban: összefoglalónkat itt olvashatjátok, a következő év legfontosabb dátumait pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.