A nap kérdése: hány félévet kell ledolgozni, ha párhuzamos képzésen tanultatok?

Hány napig kell Magyarországon dolgoznotok, ha párhuzamosan végeztetek el két államilag támogatott alapképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Párhuzamosan tanulok két alapszakon, mindkettőt államilag támogatott formában. Az elsőt idén fejezem be, a másikat remélhetőleg jövőre, tehát összesen négy évig voltam állami támogatott. Ilyenkor hány félévet kell itthon ledolgoznom?

Nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolják ki, mennyi ideig kell itthon dolgoznotok. Ha tehát párhuzamosan végeztek két, államilag támogatott alapképzést, és négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok", hiszen mindkét alapszakon három-három évig vettétek igénybe az állami támogatást. Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát ebben az esetben legalább 1800 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben.

Ugyanakkor nem kell megvárnotok a második diplomátok megszerzését ahhoz, hogy az elsőt elkezdhessétek "törleszteni" - az utolsó egy évben, amikor az első diplomátok már megvan, számít a bejelentett munkavégzésetek.

Mi történik, ha 2013 előtt írtátok alá a hallgatói szerződést? Külföldön is ledolgozhatjátok a képzés idejét? Fizetnetek kell, ha nem szerzitek meg időben a diplomát, vagy ha félév közben otthagyjátok a képzést? Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.