Több kérdés érkezett az elmúlt napokban a hallgatói szerződésről - egyik olvasónk azt kérdezte, megmaradt-e az a szabály, amely alapján tizenkét félévig lehet államilag finanszírozott formában tanulni.
Elvégeztem 6 félév alatt egy alapképzést, majd 4 félév felsőfokú szakképzés következett. Most felvettek államilag támogatott mesterképzésre, amely szintén 4 féléves. Ezzel túl fogom lépni a 12 államilag támogatott félévek számát. Ám azt hallottam, hogy minden képzési formából ingyenesen el lehet végezni egyet-egyet. Kérdésem az lenne, hogy az utolsó két félév költségtérítéses lesz-e nekem? Ha igen, akkor a hallgatói szerződésben már csak az fog szerepelni, hogy 2 évet kell mindenképp itthon dolgoznom (hiszen ebben az esetben a kettőből csak egy évet finanszírozna az állam)?
Az új felsőoktatási törvény meghagyta azt a korábbi szabályt, hogy egy hallgató maximum 12 félévig tanulhat államilag finanszírozott formában. A változás csupán annyi, hogy szigorúbban szabályozzák, mennyi időt kaptok az adott szintű végzettség (alapszak, osztatlan képzés, mesterszak, felsőoktatási szakképzés) megszerzésére – a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, különben vissza kell fizetni a képzés költségeinek felét.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó két félévet már csak költségtérítéses formában tudod majd elvégezni, de a belföldi munkavégzés hosszának kiszámításakor csak az államilag támogatott szemesztereket fogják alapul venni - mivel a korábbi szakokat még a régi rendszerben kezdted el, csak a mesterképzés számít, vagyis két évig kell magyarországi munkahelyen dolgoznod a diplomaszerzést követő húsz évben. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
