Több kérdés érkezett az elmúlt napokban a hallgatói szerződésről - egyik olvasónk azt kérdezte, megmaradt-e az a szabály, amely alapján tizenkét félévig lehet államilag finanszírozott formában tanulni.
Elvégeztem 6 félév alatt egy alapképzést, majd 4 félév felsőfokú szakképzés következett. Most felvettek államilag támogatott mesterképzésre, amely szintén 4 féléves. Ezzel túl fogom lépni a 12 államilag támogatott félévek számát. Ám azt hallottam, hogy minden képzési formából ingyenesen el lehet végezni egyet-egyet. Kérdésem az lenne, hogy az utolsó két félév költségtérítéses lesz-e nekem? Ha igen, akkor a hallgatói szerződésben már csak az fog szerepelni, hogy 2 évet kell mindenképp itthon dolgoznom (hiszen ebben az esetben a kettőből csak egy évet finanszírozna az állam)?
Az új felsőoktatási törvény meghagyta azt a korábbi szabályt, hogy egy hallgató maximum 12 félévig tanulhat államilag finanszírozott formában. A változás csupán annyi, hogy szigorúbban szabályozzák, mennyi időt kaptok az adott szintű végzettség (alapszak, osztatlan képzés, mesterszak, felsőoktatási szakképzés) megszerzésére – a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, különben vissza kell fizetni a képzés költségeinek felét.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó két félévet már csak költségtérítéses formában tudod majd elvégezni, de a belföldi munkavégzés hosszának kiszámításakor csak az államilag támogatott szemesztereket fogják alapul venni - mivel a korábbi szakokat még a régi rendszerben kezdted el, csak a mesterképzés számít, vagyis két évig kell magyarországi munkahelyen dolgoznod a diplomaszerzést követő húsz évben. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
