Több kérdés érkezett az elmúlt napokban a hallgatói szerződésről - egyik olvasónk azt kérdezte, megmaradt-e az a szabály, amely alapján tizenkét félévig lehet államilag finanszírozott formában tanulni.
Elvégeztem 6 félév alatt egy alapképzést, majd 4 félév felsőfokú szakképzés következett. Most felvettek államilag támogatott mesterképzésre, amely szintén 4 féléves. Ezzel túl fogom lépni a 12 államilag támogatott félévek számát. Ám azt hallottam, hogy minden képzési formából ingyenesen el lehet végezni egyet-egyet. Kérdésem az lenne, hogy az utolsó két félév költségtérítéses lesz-e nekem? Ha igen, akkor a hallgatói szerződésben már csak az fog szerepelni, hogy 2 évet kell mindenképp itthon dolgoznom (hiszen ebben az esetben a kettőből csak egy évet finanszírozna az állam)?
Az új felsőoktatási törvény meghagyta azt a korábbi szabályt, hogy egy hallgató maximum 12 félévig tanulhat államilag finanszírozott formában. A változás csupán annyi, hogy szigorúbban szabályozzák, mennyi időt kaptok az adott szintű végzettség (alapszak, osztatlan képzés, mesterszak, felsőoktatási szakképzés) megszerzésére – a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, különben vissza kell fizetni a képzés költségeinek felét.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó két félévet már csak költségtérítéses formában tudod majd elvégezni, de a belföldi munkavégzés hosszának kiszámításakor csak az államilag támogatott szemesztereket fogják alapul venni - mivel a korábbi szakokat még a régi rendszerben kezdted el, csak a mesterképzés számít, vagyis két évig kell magyarországi munkahelyen dolgoznod a diplomaszerzést követő húsz évben. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
