A magyar milliárdosok iskolája: itt tanult az 5 leggazdagabb

Volt olyan magyar milliárdos, aki mindössze húszezer forinttal a zsebében vágott neki meghódítani az országot. Megnéztük, hol tanult az öt leggazdagabb magyar.

  • Eduline
Shutterstock

Csányi Sándor

Csányi Sándor tavaly újabb 15 milliárddal, 165 milliárd forintra gyarapította vagyonát, így 2011 óta egymás után ötödször lett a leggazdagabb magyar a napi.hu listája szerint. Az OTP vezérigazgatója a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1971-ben, főiskolai diplomáját pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Főiskolán) szerezte. Munka mellett elkezdte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, ahol 1980-ban szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet. Hol szerzett diplomát Orbán, Tóbiás vagy Vona? Kattints ide és megtudhatod

Bige László

Az 57 éves Bige László erdélyi, nagyváradi születésű, csak a nyolcvanas években, 26 éves korában települt Magyarországra – társaságban mesélt történetei szerint mindössze húszezer forinttal a zsebében vágott neki az ország meghódításának. Gyógyszervegyész végzettségét még a kolozsvári egyetemen szerezte, mégis nagy vargabetűvel tért vissza a vegyiparhoz. Volt kajak-kenu edző, használtruha-kereskedő, szállított Magyarországra vegyipari termékeket, míg végül létrehozta a Bige Holdingot. A Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként 160 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.

Várszegi Gábor

A 68 éves Várszegi a nyolcvanas években az Egyesült Államokba ment, ahol egy gyémántokkal foglalkozó cég elnöke lett. Hazatérve 1984-ben alapította a Fotexet. Azóta sportbefektetésekkel is gyarapítja a vagyonát, volt már a Fradi és az MTK tulajdonosa is. Az itbusiness.hu szerint főiskolai végzettsége van. A vagyona 115 milliárd forint.

Demján Sándor

93 milliárd forintjával „csak” a negyedik helyre érkezett be Demján Sándor. 1965-ben diplomázott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Főiskolán). A rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd a Skála Áruházlánc vezérigazgatója, később a Magyar Hitelbank elnöke lett. A TriGránit fejlesztési Zrt.-t 1996-ban alapította.

Széles Gábor

Az 1945-ben született üzletember villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait. Első vállalkozását 1981-ben alapította, 1991-ben pedig a Videotonhoz került. Jelenleg 92 milliárd forintos vagyona van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.