A magyar milliárdosok iskolája: itt tanult az 5 leggazdagabb

Volt olyan magyar milliárdos, aki mindössze húszezer forinttal a zsebében vágott neki meghódítani az országot. Megnéztük, hol tanult az öt leggazdagabb magyar.

  • Eduline
Shutterstock

Csányi Sándor

Csányi Sándor tavaly újabb 15 milliárddal, 165 milliárd forintra gyarapította vagyonát, így 2011 óta egymás után ötödször lett a leggazdagabb magyar a napi.hu listája szerint. Az OTP vezérigazgatója a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1971-ben, főiskolai diplomáját pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Főiskolán) szerezte. Munka mellett elkezdte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, ahol 1980-ban szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet. Hol szerzett diplomát Orbán, Tóbiás vagy Vona? Kattints ide és megtudhatod

Bige László

Az 57 éves Bige László erdélyi, nagyváradi születésű, csak a nyolcvanas években, 26 éves korában települt Magyarországra – társaságban mesélt történetei szerint mindössze húszezer forinttal a zsebében vágott neki az ország meghódításának. Gyógyszervegyész végzettségét még a kolozsvári egyetemen szerezte, mégis nagy vargabetűvel tért vissza a vegyiparhoz. Volt kajak-kenu edző, használtruha-kereskedő, szállított Magyarországra vegyipari termékeket, míg végül létrehozta a Bige Holdingot. A Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként 160 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.

Várszegi Gábor

A 68 éves Várszegi a nyolcvanas években az Egyesült Államokba ment, ahol egy gyémántokkal foglalkozó cég elnöke lett. Hazatérve 1984-ben alapította a Fotexet. Azóta sportbefektetésekkel is gyarapítja a vagyonát, volt már a Fradi és az MTK tulajdonosa is. Az itbusiness.hu szerint főiskolai végzettsége van. A vagyona 115 milliárd forint.

Demján Sándor

93 milliárd forintjával „csak” a negyedik helyre érkezett be Demján Sándor. 1965-ben diplomázott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán (a mai Budapesti Gazdasági Főiskolán). A rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd a Skála Áruházlánc vezérigazgatója, később a Magyar Hitelbank elnöke lett. A TriGránit fejlesztési Zrt.-t 1996-ban alapította.

Széles Gábor

Az 1945-ben született üzletember villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait. Első vállalkozását 1981-ben alapította, 1991-ben pedig a Videotonhoz került. Jelenleg 92 milliárd forintos vagyona van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.