A legnépszerűbb egyetemi szakok: ilyen fizetésekre számíthatsz

Nem mindegy, mekkora fizetésre számíthatnak a legkedveltebb egyetemi szakokra jelentkező diákok.

  • Eduline

Nem mindegy, mekkora fizetésre számíthatnak a legkedveltebb egyetemi szakokra jelentkező diákok. Összegyűjtöttük, pályakezdőként mennyit lehet keresni Nagy-Britanniában a legnépszerűbb diplomákkal. A tíz legvonzóbb egyetemi szakról szóló összeállításunkat itt olvashatod.

1. Ápoló

Kezdő fizetés: havi 2000 font (640 ezer forint)

Mivel 2013-tól egyetlen ápoló sem dolgozhat diploma nélkül a szigetországban, a képzéseket az utóbbi időben valósággal megrohamozták a hallgatók. A brit Graduate Prospects legfrissebb adatai szerint átlagosan havi 640 ezer forintot vihet haza egy pályakezdő ápoló – ez az összeg azonban később akár a háromszorosára is emelkedhet.

2. Gazdálkodás és menedzsment

Kezdő fizetés: havi 2500 font (800 ezer forint)

Nem véletlen, hogy a gazdálkodás és menedzsment a második legnépszerűbb szak Nagy-Britanniában, már a pályakezdők is átlagosan havi 800 ezer forintnak megfelelő összeget vihetnek haza.

3. Designer

Kezdő fizetés: havi 1500 font (480 ezer forint)

A designerek keresetét nehéz meghatározni, mert a bérek között igen nagy eltérések mutatkoznak. Egy diplomás webdesigner kezdő fizetése például havi 380 ezer és 600 ezer forint között mozog, a gyakorlott szakemberek bére azonban akár az 1 millió 700 ezer forintot is meghaladhatja.

4. Jogász

Kezdő fizetés: havi 1600 font (512 ezer forint)

A kezdő jogászok fizetése a brit bérekhez viszonyítva nem kiemelkedően magas, gyakornokként havi félmillió forint körüli összeget lehet keresni. Egy befutott ügyvéd azonban akár 2 millió forintot is hazavihet havonta.

5. Pszichológus

Kezdő fizetés: havi 2250 font (720 ezer forint)

Pszichológusi diplomával már pályakezdőként jól lehet keresni Nagy-Britanniában. A kezdő fizetés 700 ezer forint körül mozog, a tapasztalt szakemberek azonban egy-két évtized után ennek a háromszorosát is megkereshetik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.