A legnépszerűbb egyetemi szakok: ilyen fizetésekre számíthatsz

Nem mindegy, mekkora fizetésre számíthatnak a legkedveltebb egyetemi szakokra jelentkező diákok.

  • Eduline

Nem mindegy, mekkora fizetésre számíthatnak a legkedveltebb egyetemi szakokra jelentkező diákok. Összegyűjtöttük, pályakezdőként mennyit lehet keresni Nagy-Britanniában a legnépszerűbb diplomákkal. A tíz legvonzóbb egyetemi szakról szóló összeállításunkat itt olvashatod.

1. ÁpolóKezdő fizetés: havi 2000 font (640 ezer forint)

Mivel 2013-tól egyetlen ápoló sem dolgozhat diploma nélkül a szigetországban, a képzéseket az utóbbi időben valósággal megrohamozták a hallgatók. A brit

Graduate Prospects

legfrissebb adatai szerint átlagosan havi 640 ezer forintot vihet haza egy pályakezdő ápoló – ez az összeg azonban később akár a háromszorosára is emelkedhet.

2. Gazdálkodás és menedzsment

Kezdő fizetés: havi 2500 font (800 ezer forint)

Nem véletlen, hogy a gazdálkodás és menedzsment a második legnépszerűbb szak Nagy-Britanniában, már a pályakezdők is átlagosan havi 800 ezer forintnak megfelelő összeget vihetnek haza.

3. Designer

Kezdő fizetés: havi 1500 font (480 ezer forint)

A designerek keresetét nehéz meghatározni, mert a bérek között igen nagy eltérések mutatkoznak. Egy diplomás webdesigner kezdő fizetése például havi 380 ezer és 600 ezer forint között mozog, a gyakorlott szakemberek bére azonban akár az 1 millió 700 ezer forintot is meghaladhatja.

4. Jogász

Kezdő fizetés: havi 1600 font (512 ezer forint)

A kezdő jogászok fizetése a brit bérekhez viszonyítva nem kiemelkedően magas, gyakornokként havi félmillió forint körüli összeget lehet keresni. Egy befutott ügyvéd azonban akár 2 millió forintot is hazavihet havonta.

5. Pszichológus

Kezdő fizetés: havi 2250 font (720 ezer forint)

Pszichológusi diplomával már pályakezdőként jól lehet keresni Nagy-Britanniában. A kezdő fizetés 700 ezer forint körül mozog, a tapasztalt szakemberek azonban egy-két évtized után ennek a háromszorosát is megkereshetik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.