A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó.
A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is. Ezekbe az intézményekbe jelentkező diákok elsődlegesen az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Németországban szeretnének tanulni. A legtöbb diák a jobb oktatási rendszer miatt tanulna külföldön - írja a Portfolio.
Főleg az ingyenes helyekre pályáznak a diákok, és sokan (41%) hosszabb távon is gondolkoznak a külföldi tartózkodáson, valamint a megkérdezettek 17 százaléka legalább az egyetem elvézgése után szeretne külföldön maradni. Szintén magas (21%) azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy mennyi időre tervezik külföldi tartózkodásukat. 18 százalékuk szeretne a képzés befejezése után azonnal visszajönni Magyarországra - derül ki a kutatásból.
A diákok az oktatás jobb minősége mellett úgy vélik, hogy külföldön több lehetőségük van, jobb munkájuk vagy magasabb életszínvonaluk lesz. A harmadik leggyakoribb válasz a nyelvtudás fejlesztése volt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
