A legtehetségesebb diákokat veszítik el a magyar egyetemek: ők külföldre mennek

A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó.

  • Eduline
Wikipedia

A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is. Ezekbe az intézményekbe jelentkező diákok elsődlegesen az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Németországban szeretnének tanulni. A legtöbb diák a jobb oktatási rendszer miatt tanulna külföldön - írja a Portfolio.

Főleg az ingyenes helyekre pályáznak a diákok, és sokan (41%) hosszabb távon is gondolkoznak a külföldi tartózkodáson, valamint a megkérdezettek 17 százaléka legalább az egyetem elvézgése után szeretne külföldön maradni. Szintén magas (21%) azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy mennyi időre tervezik külföldi tartózkodásukat. 18 százalékuk szeretne a képzés befejezése után azonnal visszajönni Magyarországra - derül ki a kutatásból.

A diákok az oktatás jobb minősége mellett úgy vélik, hogy külföldön több lehetőségük van, jobb munkájuk vagy magasabb életszínvonaluk lesz. A harmadik leggyakoribb válasz a nyelvtudás fejlesztése volt.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna