A legtehetségesebb diákokat veszítik el a magyar egyetemek: ők külföldre mennek

A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó.

  • Eduline
Wikipedia

A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is. Ezekbe az intézményekbe jelentkező diákok elsődlegesen az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Németországban szeretnének tanulni. A legtöbb diák a jobb oktatási rendszer miatt tanulna külföldön - írja a Portfolio.

Főleg az ingyenes helyekre pályáznak a diákok, és sokan (41%) hosszabb távon is gondolkoznak a külföldi tartózkodáson, valamint a megkérdezettek 17 százaléka legalább az egyetem elvézgése után szeretne külföldön maradni. Szintén magas (21%) azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy mennyi időre tervezik külföldi tartózkodásukat. 18 százalékuk szeretne a képzés befejezése után azonnal visszajönni Magyarországra - derül ki a kutatásból.

A diákok az oktatás jobb minősége mellett úgy vélik, hogy külföldön több lehetőségük van, jobb munkájuk vagy magasabb életszínvonaluk lesz. A harmadik leggyakoribb válasz a nyelvtudás fejlesztése volt.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.