A legjobb egyetemek friss listáján magyarok is vannak

A QS legfrissebb listájában tudományterületenként rangsorolta a világ legjobb egyetemeit, ami azért hasznos, mert mindenki a választott szaknak megfelelően tájékozódhat a top intézményekről. Magyarok is vannak a listákon.

  • Eduline

Az oldalon ki lehet választani a szakokat, és annak megfelelően kapjátok meg a rangsort.

A szakokat általában az angolszász egyetemek uralják, csakúgy mint az összesített rangsorokat. Megnéztük az orvostudományi képzéseket, mert itt reménykedhettünk abban leginkább, hogy felkerült magyar intézmény is a listára.

És valóban, a Semmelweis Egyetem rajta van a listán a 151. és 200. hely között rangsorolt egyetemek közt. Az orvosképzésben a Szegedi Tudományegyetem a 251-300. helyen szerepel.

Az informatika területén az MIT vezet, majd Stanford, Oxford és Harvard a sorrend. Érdekes még, hogy rengeteg ázsiai intézmény került be a tudományterület legjobbjai közé. Itt a BME szerepel a listán magyar intézményként, a 251-300. helyen rangsorolva. Az ELTE a 401-500-as sorban található.

A közgazdaság területén az első hat intézmény az Egyesült Államokban található, hetedik a London School of Economics. A lista elejét teljesen az angolszász intézmények uralják. Itt a Budapesti Corvinus Egyetem a 201-300. helyezettek listájára fért fel egyedüli magyar intézményként.

Az SZegedi Tudományegyetem a 151-200. helyen végzett, a modern nyelvi képzések listáján a 201-250., az angol nyelv és irodalom területén a 251-300. az SZTE. A szegedi egyetem az élettudományokhoz kapcsolódó képzések listáján is jeleskedik: a szegedi gyógyszerészképzés a 151-200.

Bár tanárképzésnél Finnországot szokás kiemelni, az oktatás területén is a brit és amerikai egyetemek tarolnak, első helyezett a University College London, amit a Harvard és a Stanford követ. E területen nincs hazai intézmény a listán.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.