A hét hírei: a terrorelhárítók BME-s akciójától a legfrissebb egyetemi rangsorig

Ezen a héten sem unatkoztunk: a terrorelhárítók egy műanyag fegyver miatt kivonultak a Műegyetem vegyészkarára, Hoffmann Rózsa bemutatta az új felsőoktatási helyettes államtitkárt, és nyilvánosságra hozták a legfrissebb egyetemi világrangsort is. Ezek a hét oktatási hírei.

  • Eduline

Ez a műanyag fegyver okozott káoszt a Műegyetemen
Túry Gergely

Műanyag fegyver miatt vonult ki a TEK a Műegyetemre

Zarándokhellyé vált a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem C14-es előadóterme, ahova a terrorelhárítás kommandósai rontottak be szerda délelőtt. Egy játékpisztoly miatt hívták ki a rendőröket és a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósait a Műegyetem vegyészmérnöki karának épületébe: a hallgatók a gólyahétre forgatták újra a Csillagok háborúját, ezért volt játékfegyver az egyik másodévesnél.

A rendőrséget egy diák riasztotta. Azt mondta, amikor a Luke Skywalkernek öltözött csoporttársa leült mellé az előadóteremben, és előhúzta a játékpisztolyt, nagyon megijedt. Összes cikkünket itt, a TEK-es akcióról készült mémeket itt találjátok.

Még soha nem értek el ilyen jó eredményt a magyar egyetemek

Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2012/2013-as világrangsorára: az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett idén a Debreceni Egyetem is a világ hétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé jutott. A rangsort itt nézhetitek meg.

Az ELTE-ről érkezik az új helyettes államtitkár

Maruzsa Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója az új felsőoktatási helyettes államtitkár szeptember 15-től: az egyetemi adjunktus, az ELTE-BTK új- és jelenkori egyetemes történeti tanszékének oktatója Kis Norbertet követi a helyettes államtitkári székben. Maruzsa Zoltán 35 éves, oktatási területe a 20. századi egyetemes történelem. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.