A hét hírei: a rektorok kényszernyugdíjazásától Hoffmann Rózsáig

Ezen a héten - kis túlzással - minden a rektorokról szólt. Az idős rektorokat levélben emlékeztették arra, hogy egy év múlva menniük kell, a SOTE rektora még vasárnap lemondott, mert úgy érezte, az erőforrás-minisztérium magára hagyta az egyetemet a Schmitt-ügyben, de volt szimpátiatüntetés és egy egészen meglepő javaslat is. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline
Tulassay Tivadar, a SOTE rektora. Május végéig maradnia kell
Túry Gergely
"Respect Tulassay" - szimpátiatüntetés a SOTE rektora mellett

A rezidensszövetség és a hallgatói önkormányzatok szimpátiatüntetés szervezett hétfő délutánra a Semmelweis Egyetem Üllői úti campusán. Körülbelül két-háromszáz egyetemista és oktató gyűlt össze, hogy meghallgassa Tulassay Tivadart, aki vasárnap délután mondott le a SOTE rektori posztjáról. A résztvevők percekig tartó tapssal fogadták az egyetem vezetőjét. Szerdán az is kiderült, hogy Tulassay enged Réthelyi Miklós erőforrás-miniszternek, aki azt kérte a rektortól, hogy május végéig maradjon. A szimpátiatüntetésről itt olvashattok.

Mehetnek a 65 éven felüli rektorok

Nemcsak a bírák, hanem a rektorok is elbúcsúzhatnak posztjuktól 65 éves korukban – erre Kis Norbert helyettes államtitkár emlékeztette az állami egyetemek és főiskolák vezetőit március végén. Az eduline birtokába került levél szerint 2013 júniusában azoknak a rektoroknak mindenképpen menniük kell, akik már a harmadik ciklusukat töltik vagy 65 évnél idősebbek. A témáról itt olvashattok.

Legyen Hoffmann Rózsa a köztársasági elnök?

Pénteken beszámoltunk a Honfoglalás 2000 Egyesület kezdeményezéséről: a csoport azt szeretné, ha Hoffmann Rózsa lenne Schmitt Pál utódja. „Az egyesület véget vetne a férfiak túlzott képviseletének a közéletben, így a magas, nagy felelősséggel járó pozíciókban is. Lehetőséget kell adni a hölgyeknek, hogy kifejthessék tudásukat, hogy tanúbizonyságot tehessenek alkalmasságukról, és hogy élhessenek női mivoltukból fakadó szociális érzékenységükkel, empatikus lelkialkatukkal” – ezzel indokolják választásukat. A témáról itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.