A hét hírei: Schmitt doktori képzésétől a hallgatói szerződésekig

Ezen a héten újra középpontba kerültek a hallgatói szerződések. Míg az Európai Bizottság levélben kritizálta a "röghöz kötést", itthon kiderült: az egyetemeken és főiskolákon majdnem minden elsőéves aláírta a szerződést. Ezek a hét oktatási hírei.

  • Eduline
Fazekas István

Bizottsági kritika a hallgatói szerződések miatt

Levélben hívta fel a magyar kormány figyelmét az Európai Bizottság arra, hogy a munkaerő szabad áramlásának elvét, így uniós jogszabályt sérthet a felsőoktatási hallgatói szerződések rendszere. Androulla Vassiliou oktatási EU-biztos szóvivője korábban úgy nyilatkozott, a bizottság attól tart, hogy a magyar „oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére” is. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Szinte mindenki aláírta

Úgy tűnik, nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől: az Eötvös Loránd Tudományegyetem például a több mint 5 ezer, alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást.

A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést. A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Újra nekifut a doktorinak Schmitt Pál

Képzés nélküli fokozatszerzésre készül Schmitt Pál – közölte a volt köztársasági elnök sajtóirodája pénteken. Schmitt Pál egy, a lemondását megelőző televíziós interjújában tett ígéretet arra, hogy megszerzi a doktori fokozatot az után, hogy a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől. A Hot című magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta: elkezdte az iskolát, publikálnia kell szakfolyóiratokban, és most ezeket a cikkeket írja.

A Semmelweis Egyetem erre reagálva azt írta, Schmitt Pál nem áll hallgatói jogviszonyban velük, és nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére, sem képzés nélküli fokozatszerzésre. A témáról itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.