A hét hírei: Schmitt perel, Hoffmann Rózsa egyest kapott

Schmitt Pál beperelte a Semmelweis Egyetemet, három szakmai szervezet egyest adott Hoffmann Rózsának, mi pedig kiderítettük: a minimumponthatár emelése miatt idén körülbelül 4000-4500 diák szorulhat ki az egyetemekről. A hét hírei, röviden.

  • Eduline
Pont Ott Parti 2011-ben. Idén már kevesebben jutnak be egyetemre, főiskolára
stiller

Több mint négyezer diák szorul ki a felsőoktatásból idén

Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése, szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással elsősorban a magán- és a vidéki főiskolák járnak rosszul - hogy miért, arról itt olvashattok.

Beperelte a Semmelweis Egyetemet Schmitt Pál

Már a lemondásától számított két héten belül, még áprilisban megtette az első jogi lépéseket Schmitt Pál volt államfő a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen - derült ki most. A szenátus a plágiumbotrány végjátékában, március 29-i határozatával visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát - írta pénteken az Index. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Egyest kapott Hoffmann Rózsa

Elégtelent adott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat és a Hálózat a Tanszabadságért - a szöveges értékelést itt találjátok.

Megvan, mikor kezdődik a 2012/2013-as tanév

Nyilvánosságra hozták a 2012/2013-as tanév rendjét: a tanítás szeptember 3-án kezdődik, a tanév az általános iskolákban 182, a középiskolákban és a szakiskolákban 181 napos lesz. A legfontosabb dátumokat itt találjátok.

Már csak másfél évig lehet előrehozott érettségire jelentkezni

A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire jelentkezni, 2014 januárjától viszont csak idegen nyelvekből és informatikából lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Több ezer diák járhat rosszul, sokan ugyanis természettudományos tantárgyakból írásbeliznének és szóbeliznének idő előtt, ezeket ugyanis a legtöbb középiskolában csak a kilencedik és a tizedik évfolyamon tanulják. A teljes cikket és a részletes szabályokat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.