A harminc év felettiek továbbtanulását szorgalmazza az Európai Bizottság

A Bizottság továbbra is elérendőnek tartja, hogy 2020-ra az eddiginél lényegesen többen tanuljanak a felsőoktatásban.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Bizottság továbbra is elérendőnek tartja, hogy 2020-ra az eddiginél lényegesen többen tanuljanak a felsőoktatásban. Azonban nem a mai egyetemista korosztályban, hanem a 30-34 éves korcsoportban várnak többletet - mondta a hvg.hu-nak Andor László, az EU Bizottságának magyar tagja. "Azok továbbtanulását ösztönözzük, akik esetleg már rendelkeznek pár év munkatapasztalattal, mert sok esetben ők jobban meg tudják választani, hogy mi az, ami az ő későbbi pályájukat, foglalkoztathatóságukat elősegíti" - tette hozzá.

Andor szerint a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell a munkaerőpiachoz, de nem csak egy üzleti ciklusra kell képeznie. A gazdasági szereplők is beleszólhatnak abba, hogy mit nyújtson az oktatási rendszer, elsősorban persze a szakképzésben - mondta Andor. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja a felsőoktatási kerekasztalnak: erről szóló cikkeinket itt találjátok.

A 25 év alattiak munkanélküliségével kapcsolatban elmondta: azt szorgalmazzák, hogy a tagállamok vegyék komolyabban a  kérdést, mert a gazdasági növekedés beindulása önmagában nem oldja meg ezt a gondot. A munkanélküliség nem csak oktatási kérdés, hiszen sok helyen éppen az a baj, hogy kapnak ugyan munkát a fiatalok, de csak rövid időre, nagyon rossz feltételekkel.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.