A Bizottság továbbra is elérendőnek tartja, hogy 2020-ra az eddiginél lényegesen többen tanuljanak a felsőoktatásban.
A Bizottság továbbra is elérendőnek tartja, hogy 2020-ra az eddiginél lényegesen többen tanuljanak a felsőoktatásban. Azonban nem a mai egyetemista korosztályban, hanem a 30-34 éves korcsoportban várnak többletet - mondta a hvg.hu-nak Andor László, az EU Bizottságának magyar tagja. "Azok továbbtanulását ösztönözzük, akik esetleg már rendelkeznek pár év munkatapasztalattal, mert sok esetben ők jobban meg tudják választani, hogy mi az, ami az ő későbbi pályájukat, foglalkoztathatóságukat elősegíti" - tette hozzá.
Andor szerint a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell a munkaerőpiachoz, de nem csak egy üzleti ciklusra kell képeznie. A gazdasági szereplők is beleszólhatnak abba, hogy mit nyújtson az oktatási rendszer, elsősorban persze a szakképzésben - mondta Andor. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja a felsőoktatási kerekasztalnak: erről szóló cikkeinket itt találjátok.
A 25 év alattiak munkanélküliségével kapcsolatban elmondta: azt szorgalmazzák, hogy a tagállamok vegyék komolyabban a kérdést, mert a gazdasági növekedés beindulása önmagában nem oldja meg ezt a gondot. A munkanélküliség nem csak oktatási kérdés, hiszen sok helyen éppen az a baj, hogy kapnak ugyan munkát a fiatalok, de csak rövid időre, nagyon rossz feltételekkel.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
