Szabálytalanságokat állapított meg a győri Széchenyi István Egyetem 2009 és 2012 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése során az Állami Számvevőszék - áll az ÁSZ csütörtöki tájékoztatásában.
Az intézmény belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése nem volt alkalmas az ellenőrzött időszakban a pénzügyi és vagyongazdálkodás, valamint a feladatellátás szempontjából releváns kockázatok teljes körű felmérésére és értékelésére - írták.
Megállapították azt is, hogy nem volt szabályszerű a személyi és a dologi juttatások, valamint a felhalmozási kiadások teljesítése és a működési bevételek beszedése, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték.
Emellett egy esetben az értékhatárt meghaladó szolgáltatásra közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek szerződést, az egyetem a vagyongazdálkodása, vagyonelemeinek kimutatása során több esetben eltért a jogszabályban, belső szabályzatban előírtaktól.
A jelentés megállapításai alapján az ÁSZ az intézmény rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
Az ÁSZ jelentése kitér arra is: a műszaki, a jogtudományi és a gazdaságtudományi karok mellett doktori iskolákat, tudományos kutatási és fejlesztési központokat, területi közszolgálati képzőközpontot fenntartó és egyéb szolgáltatásokat is kínáló intézmény a 2009-2012-es időszakban több mint 17 milliárd forint költségvetési támogatásból gazdálkodhatott, ezalatt a teljes kiadási főösszege csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Az egyetem költségvetési támogatása 14,7 százalékkal csökkent. A hallgatói létszám – a felsőoktatás átlagosan 8,1-es csökkenéssel szemben – 3,1 százalékkal nőtt.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
