A győri egyetemen is szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék

Szabálytalanságokat állapított meg a győri Széchenyi István Egyetem 2009 és 2012 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése során az Állami Számvevőszék - áll az ÁSZ csütörtöki tájékoztatásában.

  • MTI

Az intézmény belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése nem volt alkalmas az ellenőrzött időszakban a pénzügyi és vagyongazdálkodás, valamint a feladatellátás szempontjából releváns kockázatok teljes körű felmérésére és értékelésére - írták. 

Megállapították azt is, hogy nem volt szabályszerű a személyi és a dologi juttatások, valamint a felhalmozási kiadások teljesítése és a működési bevételek beszedése, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték. 

Emellett egy esetben az értékhatárt meghaladó szolgáltatásra közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek szerződést, az egyetem a vagyongazdálkodása, vagyonelemeinek kimutatása során több esetben eltért a jogszabályban, belső szabályzatban előírtaktól.

A jelentés megállapításai alapján az ÁSZ az intézmény rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti. 

Az ÁSZ jelentése kitér arra is: a műszaki, a jogtudományi és a gazdaságtudományi karok mellett doktori iskolákat, tudományos kutatási és fejlesztési központokat, területi közszolgálati képzőközpontot fenntartó és egyéb szolgáltatásokat is kínáló intézmény a 2009-2012-es időszakban több mint 17 milliárd forint költségvetési támogatásból gazdálkodhatott, ezalatt a teljes kiadási főösszege csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Az egyetem költségvetési támogatása 14,7 százalékkal csökkent. A hallgatói létszám – a felsőoktatás átlagosan 8,1-es csökkenéssel szemben – 3,1 százalékkal nőtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.