A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény mihamarabbi módosítást fogja kérni az ágazatért felelős minisztertől.
Erről Körösparti Péter HÖOK-elnök tájékoztatta vasárnap az MTI-t a szervezet hétvégi, a komáromi Selye János Egyetemen tartott közgyűlése után. Az elnök közlése szerint HÖOK-közgyűlést első alkalommal tartottak határon túli magyar felsőoktatási intézményben.
Kiemelte: azt kérik az ágazatért felelős minisztertől, hogy mihamarabb kerüljön napirendre a felsőoktatási törvénynek a Felsőoktatási Kerekasztalon elfogadottaknak megfelelő módosítása, amely a kancellári rendszer bevezetését tartalmazza. A módosítás része az is, hogy a rektorválasztás joga kerüljön vissza az egyetemekre, főiskolákra.
Emellett a Balog Zoltán miniszterrel kezdeményezett találkozón meg szeretnék azt is vitatni, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételéhez milyen intézkedésekre van szükség.
Körösparti Péter a közleményben arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a hétvégi közgyűlésen részt vett Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében a határon túli magyar felsőoktatásnak a nemzeti identitás megőrzésében és a határon túli értelmiségi elit képzésében vállalt szerepét emelte ki.
A közgyűlésen elfogadták a tavalyi évről szóló gazdasági beszámolót és a 2014. év költségvetését, illetve a HÖOK mentorprogram szakmai beszámolóját. A szervezet által működtetett különleges hálózat célja, hogy tapasztalt felsőéves hallgatók segítsék a hátrányos körülmények közül érkező elsőéves hallgatók egyetemi, főiskolai beilleszkedését. Körösparti Péter HÖOK elnök a mentorprogrammal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a szervezet álláspontja szerint a továbbtanulás kizárólag az egyéni képességeken múlhat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
