A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény mihamarabbi módosítást fogja kérni az ágazatért felelős minisztertől.
Erről Körösparti Péter HÖOK-elnök tájékoztatta vasárnap az MTI-t a szervezet hétvégi, a komáromi Selye János Egyetemen tartott közgyűlése után. Az elnök közlése szerint HÖOK-közgyűlést első alkalommal tartottak határon túli magyar felsőoktatási intézményben.
Kiemelte: azt kérik az ágazatért felelős minisztertől, hogy mihamarabb kerüljön napirendre a felsőoktatási törvénynek a Felsőoktatási Kerekasztalon elfogadottaknak megfelelő módosítása, amely a kancellári rendszer bevezetését tartalmazza. A módosítás része az is, hogy a rektorválasztás joga kerüljön vissza az egyetemekre, főiskolákra.
Emellett a Balog Zoltán miniszterrel kezdeményezett találkozón meg szeretnék azt is vitatni, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételéhez milyen intézkedésekre van szükség.
Körösparti Péter a közleményben arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a hétvégi közgyűlésen részt vett Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében a határon túli magyar felsőoktatásnak a nemzeti identitás megőrzésében és a határon túli értelmiségi elit képzésében vállalt szerepét emelte ki.
A közgyűlésen elfogadták a tavalyi évről szóló gazdasági beszámolót és a 2014. év költségvetését, illetve a HÖOK mentorprogram szakmai beszámolóját. A szervezet által működtetett különleges hálózat célja, hogy tapasztalt felsőéves hallgatók segítsék a hátrányos körülmények közül érkező elsőéves hallgatók egyetemi, főiskolai beilleszkedését. Körösparti Péter HÖOK elnök a mentorprogrammal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a szervezet álláspontja szerint a továbbtanulás kizárólag az egyéni képességeken múlhat.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
