A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény mihamarabbi módosítást fogja kérni az ágazatért felelős minisztertől.
Erről Körösparti Péter HÖOK-elnök tájékoztatta vasárnap az MTI-t a szervezet hétvégi, a komáromi Selye János Egyetemen tartott közgyűlése után. Az elnök közlése szerint HÖOK-közgyűlést első alkalommal tartottak határon túli magyar felsőoktatási intézményben.
Kiemelte: azt kérik az ágazatért felelős minisztertől, hogy mihamarabb kerüljön napirendre a felsőoktatási törvénynek a Felsőoktatási Kerekasztalon elfogadottaknak megfelelő módosítása, amely a kancellári rendszer bevezetését tartalmazza. A módosítás része az is, hogy a rektorválasztás joga kerüljön vissza az egyetemekre, főiskolákra.
Emellett a Balog Zoltán miniszterrel kezdeményezett találkozón meg szeretnék azt is vitatni, hogy a hallgatói önkormányzatok gazdasági tevékenységének átláthatóbbá tételéhez milyen intézkedésekre van szükség.
Körösparti Péter a közleményben arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a hétvégi közgyűlésen részt vett Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében a határon túli magyar felsőoktatásnak a nemzeti identitás megőrzésében és a határon túli értelmiségi elit képzésében vállalt szerepét emelte ki.
A közgyűlésen elfogadták a tavalyi évről szóló gazdasági beszámolót és a 2014. év költségvetését, illetve a HÖOK mentorprogram szakmai beszámolóját. A szervezet által működtetett különleges hálózat célja, hogy tapasztalt felsőéves hallgatók segítsék a hátrányos körülmények közül érkező elsőéves hallgatók egyetemi, főiskolai beilleszkedését. Körösparti Péter HÖOK elnök a mentorprogrammal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a szervezet álláspontja szerint a továbbtanulás kizárólag az egyéni képességeken múlhat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
