Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa).

A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa). A Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak címzett nyílt levélben a diákszervezet azt írja: a felsőoktatási koncepció megítéléséhez elengedethetetlen, hogy az államtitkárság "publikálja a felsőoktatási koncepció legfrissebb változásait és az ahhoz érkezett hozzászólásokat, a véleményezést pedig ne csak a kiválasztott szervezeteknek, hanem mindenkinek tegye lehetővé".
A levél szerint a Hallgatói Hálózat egyrészt örül a felsőoktatási reformoknak, mivel - decemberi - hatpontos követelésük egyike az volt, hogy a felsőoktatás átfogó reformra szorul. A HaHa úgy látja, az államtitkárság "most a felsőoktatási intézmények küldetésének újragondolása mellett kötelezte el magát". "A finanszírozási rendszer és az egyetemek működtetésének átalakítása is várható, melyek jelentős változást hozhatnak az intézményi autonómia értelmezésében" - írják.
A HaHa szerint éppen a reformok jelentősége miatt elfogadhatatlan, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülései "zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény csak kiszivárogtatásokból és esetleges sajtónyilatkozatokból értesülhet a fejlemények egy részéről".
A szervezet szerint a közvetlenül érintetteket sem vonják be a döntéshozatalba, a Felsőoktatási Kerekasztalon résztvevő, a “Hallgatók 6 pontját” korábban támogató szervezetek - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - pedig "nem járnak élen a közvélemény és az általuk képviselt egyetemi polgárok tájékoztatásában".
A decemberi diáktüntetések alatt elfogadott hat pont között - az átfogó reform mellett - szerepelt a hallgatói szerződés eltörlése, a keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre, a forráskivonás leállítása, az egyetemi autonómia biztosítása és a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése.
A Hallgatói Hálózat egyelőre sem a reformintézkedések mellett, sem azok ellenében nem tud állást foglalni, mivel ehhez nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ - írják. A HaHa szerint ugyanakkor nem világos, hogyan fogják kategóriákba sorolni az intézményeket, milyen hatással lesz ez a finanszírozásra, és hogy lesz-e különbség a minimumponthatár között az egyes intézménytípusokban - a legutóbbi elképzelés szerint nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák jönnének létre.
"Nem tudjuk, kik lesznek a 2015-ben érkező kancellárok, és azt sem tudjuk, hogyan választják majd ki az igazgatótanácsok tagjait. Ennél is élesebb kérdés, hogy mennyire választható el egy intézmény gazdasági működtetése az oktatási/kutatási kérdésektől. Várat magára a szabad rektorválasztás visszaállítása is, mindeddig csak azt látjuk, hogy Balog Zoltán januári ígéretével szembefordulva több esetben felülírta az intézmények autonóm döntéseit" - áll a levélben.
"Abban sem vagyunk biztosak, hogy a reformok milyen ütemezéssel lépnek majd életbe. Itt figyelembe kell venni mind az intézmények alkalmazkodási képességét, mind az alap- vagy mesterszakos felvételi előtt álló diákok azon jogos elvárását, hogy a felvételi előtti 1-2 évben ne változzanak jelentősen továbbtanulásuk feltételei. Amíg mindezek a kérdések nem tisztázódnak, nem lehetünk biztosak abban, hogy a magyar felsőoktatás minőségi megújítására, vagy a vidéki főiskolák elsorvasztására és az egyetemek kézivezérlésére készül-e a kormány" - írja a Hallgatói Hálózat. Mi vár a felvételizőkre 2014-ben? A legfontosabb változásokról itt olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.