A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa).
A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa). A Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak címzett nyílt levélben a diákszervezet azt írja: a felsőoktatási koncepció megítéléséhez elengedethetetlen, hogy az államtitkárság "publikálja a felsőoktatási koncepció legfrissebb változásait és az ahhoz érkezett hozzászólásokat, a véleményezést pedig ne csak a kiválasztott szervezeteknek, hanem mindenkinek tegye lehetővé".
A levél szerint a Hallgatói Hálózat egyrészt örül a felsőoktatási reformoknak, mivel - decemberi - hatpontos követelésük egyike az volt, hogy a felsőoktatás átfogó reformra szorul. A HaHa úgy látja, az államtitkárság "most a felsőoktatási intézmények küldetésének újragondolása mellett kötelezte el magát". "A finanszírozási rendszer és az egyetemek működtetésének átalakítása is várható, melyek jelentős változást hozhatnak az intézményi autonómia értelmezésében" - írják.
A HaHa szerint éppen a reformok jelentősége miatt elfogadhatatlan, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülései "zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény csak kiszivárogtatásokból és esetleges sajtónyilatkozatokból értesülhet a fejlemények egy részéről".
A szervezet szerint a közvetlenül érintetteket sem vonják be a döntéshozatalba, a Felsőoktatási Kerekasztalon résztvevő, a “Hallgatók 6 pontját” korábban támogató szervezetek - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - pedig "nem járnak élen a közvélemény és az általuk képviselt egyetemi polgárok tájékoztatásában".
A decemberi diáktüntetések alatt elfogadott hat pont között - az átfogó reform mellett - szerepelt a hallgatói szerződés eltörlése, a keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre, a forráskivonás leállítása, az egyetemi autonómia biztosítása és a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése.
A Hallgatói Hálózat egyelőre sem a reformintézkedések mellett, sem azok ellenében nem tud állást foglalni, mivel ehhez nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ - írják. A HaHa szerint ugyanakkor nem világos, hogyan fogják kategóriákba sorolni az intézményeket, milyen hatással lesz ez a finanszírozásra, és hogy lesz-e különbség a minimumponthatár között az egyes intézménytípusokban - a legutóbbi elképzelés szerint nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák jönnének létre.
"Nem tudjuk, kik lesznek a 2015-ben érkező kancellárok, és azt sem tudjuk, hogyan választják majd ki az igazgatótanácsok tagjait. Ennél is élesebb kérdés, hogy mennyire választható el egy intézmény gazdasági működtetése az oktatási/kutatási kérdésektől. Várat magára a szabad rektorválasztás visszaállítása is, mindeddig csak azt látjuk, hogy Balog Zoltán januári ígéretével szembefordulva több esetben felülírta az intézmények autonóm döntéseit" - áll a levélben.
"Abban sem vagyunk biztosak, hogy a reformok milyen ütemezéssel lépnek majd életbe. Itt figyelembe kell venni mind az intézmények alkalmazkodási képességét, mind az alap- vagy mesterszakos felvételi előtt álló diákok azon jogos elvárását, hogy a felvételi előtti 1-2 évben ne változzanak jelentősen továbbtanulásuk feltételei. Amíg mindezek a kérdések nem tisztázódnak, nem lehetünk biztosak abban, hogy a magyar felsőoktatás minőségi megújítására, vagy a vidéki főiskolák elsorvasztására és az egyetemek kézivezérlésére készül-e a kormány" - írja a Hallgatói Hálózat. Mi vár a felvételizőkre 2014-ben? A legfontosabb változásokról itt olvashattok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
