A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa).
A Felsőoktatási Kerekasztal üléseinek nyilvánosságát követeli a Hallgatói Hálózat (HaHa). A Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak címzett nyílt levélben a diákszervezet azt írja: a felsőoktatási koncepció megítéléséhez elengedethetetlen, hogy az államtitkárság "publikálja a felsőoktatási koncepció legfrissebb változásait és az ahhoz érkezett hozzászólásokat, a véleményezést pedig ne csak a kiválasztott szervezeteknek, hanem mindenkinek tegye lehetővé".
A levél szerint a Hallgatói Hálózat egyrészt örül a felsőoktatási reformoknak, mivel - decemberi - hatpontos követelésük egyike az volt, hogy a felsőoktatás átfogó reformra szorul. A HaHa úgy látja, az államtitkárság "most a felsőoktatási intézmények küldetésének újragondolása mellett kötelezte el magát". "A finanszírozási rendszer és az egyetemek működtetésének átalakítása is várható, melyek jelentős változást hozhatnak az intézményi autonómia értelmezésében" - írják.
A HaHa szerint éppen a reformok jelentősége miatt elfogadhatatlan, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülései "zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény csak kiszivárogtatásokból és esetleges sajtónyilatkozatokból értesülhet a fejlemények egy részéről".
A szervezet szerint a közvetlenül érintetteket sem vonják be a döntéshozatalba, a Felsőoktatási Kerekasztalon résztvevő, a “Hallgatók 6 pontját” korábban támogató szervezetek - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete - pedig "nem járnak élen a közvélemény és az általuk képviselt egyetemi polgárok tájékoztatásában".
A decemberi diáktüntetések alatt elfogadott hat pont között - az átfogó reform mellett - szerepelt a hallgatói szerződés eltörlése, a keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre, a forráskivonás leállítása, az egyetemi autonómia biztosítása és a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése.
A Hallgatói Hálózat egyelőre sem a reformintézkedések mellett, sem azok ellenében nem tud állást foglalni, mivel ehhez nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ - írják. A HaHa szerint ugyanakkor nem világos, hogyan fogják kategóriákba sorolni az intézményeket, milyen hatással lesz ez a finanszírozásra, és hogy lesz-e különbség a minimumponthatár között az egyes intézménytípusokban - a legutóbbi elképzelés szerint nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák jönnének létre.
"Nem tudjuk, kik lesznek a 2015-ben érkező kancellárok, és azt sem tudjuk, hogyan választják majd ki az igazgatótanácsok tagjait. Ennél is élesebb kérdés, hogy mennyire választható el egy intézmény gazdasági működtetése az oktatási/kutatási kérdésektől. Várat magára a szabad rektorválasztás visszaállítása is, mindeddig csak azt látjuk, hogy Balog Zoltán januári ígéretével szembefordulva több esetben felülírta az intézmények autonóm döntéseit" - áll a levélben.
"Abban sem vagyunk biztosak, hogy a reformok milyen ütemezéssel lépnek majd életbe. Itt figyelembe kell venni mind az intézmények alkalmazkodási képességét, mind az alap- vagy mesterszakos felvételi előtt álló diákok azon jogos elvárását, hogy a felvételi előtti 1-2 évben ne változzanak jelentősen továbbtanulásuk feltételei. Amíg mindezek a kérdések nem tisztázódnak, nem lehetünk biztosak abban, hogy a magyar felsőoktatás minőségi megújítására, vagy a vidéki főiskolák elsorvasztására és az egyetemek kézivezérlésére készül-e a kormány" - írja a Hallgatói Hálózat. Mi vár a felvételizőkre 2014-ben? A legfontosabb változásokról itt olvashattok.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
