Emelkedik a minimumponthatár

2014-ben 240 ponttal már nem lehet majd bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre. A minimumponthatár a következő három évben fokozatosan emelkedik: jövőre 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont alatt senkit nem lehet felvenni. Már 2014-ben több ezren járhatnak rosszul a változás miatt: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben 3144 fő került be 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.

Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: a kétéves szakokat 2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatják, diploma azonban továbbra sem jár értük. Idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A magánfőiskolák járhatnak rosszul

Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, ráadásul ők 2012 óta már állami ösztöndíjas helyet sem kapnak az alapképzéseikhez. Az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma.

A tavalyi évhez képest az Edutus Főiskolán 68 százalékkal kevesebb hallgató kezdheti meg szeptemberben a tanulmányait, a Gábor Dénes Főiskolán 18, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 30 százalékkal csökkent az elsőévesek száma.

Több szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi

Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga lesz a feltétel. A teljes listát itt találjátok.

Átalakul az intézményrendszer?

A legújabb kormányzati tervek szerint négy kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.

A "nemzeti tudományegyetemek" több karral és doktori iskolával működnének, a "szakegyetemek" egy-egy területre specializálódnának, a főiskolák viszont csak alapképzéseket indíthatnának. A "közösségi főiskolák" felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának.

Azt, hogy az átalakításból mi valósul meg 2014-re, még nem lehet tudni: Klinghammer István felsőoktatási államtitkár legutóbb úgy nyilatkozott: szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". A részleteket itt olvashatjátok.