A diákok ötöde diákhitelből fedezi a tandíját

A tapasztalatok szerint az önköltséges képzésben résztvevők 20 százaléka veszi igénybe a Diákhitel2-t képzési díja kiegyenlítésére, és ebben a félévben is erre számít a Diákhitel Központ.

  • MTI
Stiller Ákos

Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója az M1 csütörtök reggeli műsorában elmondta: már igényelhető mindkét típusú diákhitel, a szeptember 15-ig benyújtott kérelmek esetében az igénylők már októberben megkaphatják az összeget.

Mint mondta, a szabadfelhasználású diákhitelt az veheti fel, akit felvettek valamelyik felsőoktatási intézménybe, be is iratkozott és még nem múlt el 40 éves. A hitel célját az ügyfél határozza meg, a felvehető összeg havi 15-50 ezer forint között határozható meg.

A kötött felhasználású Diákhitel2-t csak azok vehetik igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel, a hitel csak a képzési költségre fordítható, az így igényelt összeget közvetlenül a felsőoktatási intézményhez utalják.

 

Meddig érvényes a tavalyi diákigazolvány? Itt a válasz

Hozzátette: a tapasztalatok szerint az évi 2 százalékos kamatú Diákhitel2-t a jogosultak 20 százaléka veszi igénybe. Elmondta azt is, célszerű az igénylést az egyetemek és főiskolák elektronikus tanulmányi rendszereinek hallgatói felületéről elindítani, így a személyes adatok azonnal betöltődnek és az igénylőnek csak a diákhitel típusát és az igényelt összeget kell kitöltenie.

Imre Zita szólt arról is, hogy a diákhitelt csak azt követően kell elkezdeni törleszteni, hogy megszűnt az igénylő aktív hallgatói jogviszonya. Az első két évben a minimálbér alapján határozzák meg a törlesztendő összeget, ez a szabad felhasználású hitelnél havi körülbelül 6 ezer forintot jelent, a kötött felhasználás esetében pedig a felvett összegtől függően 4-11 ezer forint. A harmadik évtől jövedelemarányosan kell törleszteni a felvett hitelt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.