A bölcsészek hasítanak az EU-ban, Navracsics csak hallgat

Egy Európai Bizottság által is elismert és fontosnak tartott tanulmány szerint a bölcsészettudománnyal rokon kreatív-kulturális szektor az EU húzóágazata, míg kormányunk épp visszavágná a bölcsészetet.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila
Az EY (korábban Ernst&Young) 18 szervezettel közös, a Creating Growth címmel megjelent kutatása kimutatta, a kreatív és kulturális iparág (KKI) ma az Európai Unió húzóágazata. A szektor 535 milliárd eurós forgalmat generál, 7 millió embert foglalkoztat, utóbbiak 19 százaléka 30 év alatti, amivel a szektor a kontinens a harmadik legnagyobb foglalkoztatója – írta a hvg.hu.

A kreatív és kulturális ágazatok ötször annyi munkahelyet teremtenek, mint a telekommunikációs szektor, a KKI több embernek ad munkát, mint az autóipar. A kreatív munkák a digitális gazdaság legnagyobb felhasználói és ügyfelei, amely gazdaság az Európai Bizottság jövőkoncepciójának homlokterében van. A szektor munkahelyeket teremt, és ezek tartósak: míg 2009-2012 között az EU-ban a munkahelyek száma 0,7%-kal csökkent, a szektorban ugyanekkora növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor ez az iparág zömében a lokális, helyi munkaerőre épít, ezért a vidékfejlesztési stratégiában is lehetne rá alapozni, még ha egyelőre mások a prioritások. Itt vannak az adatok: nem igaz, hogy túl sok bölcsészt képeznek az egyetemek

A jelentést nemrég az EB egyes biztosai, a digitális gazdaság és társadalomért felelős Günther Öttinger mellett az oktatásért felelős Navracsics Tibor is fontosnak találták, és a szektor jelentőségére más EU-s politikusok figyelmét is felhívták. A hvg.hu ezért is lett volna kíváncsi a magyar biztos véleményére, különös tekintettel az Orbán-kormány némileg más csapásirányt választó oktatási elképzeléseire. Többszöri megkeresésükre sem reagált azonban Navracsics.

Megszűnhet a kommunikáció szak?

Az Eduline írta meg először még márciusban, hogy megszűnhet a kommunikáció szak. A kormány és a dékánok közötti egyik egyeztetésen állítólag a hatalom részéről több marginálisnak, jelentéktelennek tűnő szak megszüntetése került szóba – a dékánok pedig ezek megtartása mellett próbáltak érvelni. A halálra ítélt nyolc szakot az Oktatói Hálózat közleménye meg is nevezte: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar, mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.

Röviddel később már arról jött hír, hogy az Emmiben kidolgozták a felsőoktatási reform koncepcióját, amelyen áprilisig a minisztériumon belül dolgoznak, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerül, és az egyeztetések után május-júniusban lesz belőle törvényjavaslat.

A tervek alátámasztják az előzetes találgatásokat abban, hogy 2020-ra 15%-kal csökken a képzések száma. Hogy milyen képzések szűnnek meg vagy alakulnak át, még nem tudni.

Merengő bölcsészből fess mérnök

A kormány 2010 óta próbálja átterelgetni az ifjakat a merengő bölcsészetről a fess mérnöki és egyéb műszaki pályák felé. A bölcsész-társadalomtudományos szakok kapcsán a kormány rendre úgy beszél, hogy túlképzés van, és hogy a végzett diákok nem tudnak elhelyezkedni, vagy csak a végzettségükhöz képest alacsonyabb pozíciókban kapnak munkát.

Az állam lassan kivonul ezen szakok finanszírozásából: (általában igen magas) központi felvételi pontszámokat szabott meg, amik csak maroknyi diáknak teszi lehetővé az államilag finanszírozott képzést, a többieknek pedig 150-300 ezer forintos féléves önköltség megfizetésével válik lehetővé például a kommunikáció elsajátítása (a kivonulást 2012-ben egyszer már radikálisabban megoldotta volna az állam, ám ez diáktüntetésekbe torkollott, amelyek hatására a kormány meghátrált).

Ugyanakkor a felmérések azt bizonyítják, hogy a bölcsészdiplomák legalább ugyanolyan értékesek munkaerő-piaci szempontból, mint a műszakiak – a diplomások 15-15%-a dolgozik csak olyan területen, ahol nem lenne szükség diplomára, és az elhelyezkedettek aránya is közel azonos, azaz nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a nem-műszaki diplomások nem tudnak elhelyezkedni. A teljes cikket a hvg.hu oldalon elolvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.