A bölcsészek hasítanak az EU-ban, Navracsics csak hallgat

MTI / Kovács Attila

Az EY (korábban Ernst&Young) 18 szervezettel közös, a Creating Growth címmel megjelent kutatása kimutatta, a kreatív és kulturális iparág (KKI) ma az Európai Unió húzóágazata. A szektor 535 milliárd eurós forgalmat generál, 7 millió embert foglalkoztat, utóbbiak 19 százaléka 30 év alatti, amivel a szektor a kontinens a harmadik legnagyobb foglalkoztatója – írta a

hvg.hu

.

A kreatív és kulturális ágazatok ötször annyi munkahelyet teremtenek, mint a telekommunikációs szektor, a KKI több embernek ad munkát, mint az autóipar. A kreatív munkák a digitális gazdaság legnagyobb felhasználói és ügyfelei, amely gazdaság az Európai Bizottság jövőkoncepciójának homlokterében van. A szektor munkahelyeket teremt, és ezek tartósak: míg 2009-2012 között az EU-ban a munkahelyek száma 0,7%-kal csökkent, a szektorban ugyanekkora növekedés volt tapasztalható. Ugyanakkor ez az iparág zömében a lokális, helyi munkaerőre épít, ezért a vidékfejlesztési stratégiában is lehetne rá alapozni, még ha egyelőre mások a prioritások. Itt vannak az adatok: nem igaz, hogy túl sok bölcsészt képeznek az egyetemek

A jelentést nemrég az EB egyes biztosai, a digitális gazdaság és társadalomért felelős Günther Öttinger mellett az oktatásért felelős Navracsics Tibor is fontosnak találták, és a szektor jelentőségére más EU-s politikusok figyelmét is felhívták. A hvg.hu ezért is lett volna kíváncsi a magyar biztos véleményére, különös tekintettel az Orbán-kormány némileg más csapásirányt választó oktatási elképzeléseire. Többszöri megkeresésükre sem reagált azonban Navracsics.

Megszűnhet a kommunikáció szak?

Az Eduline írta meg először még márciusban, hogy megszűnhet a kommunikáció szak. A kormány és a dékánok közötti egyik egyeztetésen állítólag a hatalom részéről több marginálisnak, jelentéktelennek tűnő szak megszüntetése került szóba – a dékánok pedig ezek megtartása mellett próbáltak érvelni. A halálra ítélt nyolc szakot az Oktatói Hálózat közleménye meg is nevezte: kultúratudomány MA, kommunikáció- és médiatudomány BA, nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar, mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak.

Röviddel később már arról jött hír, hogy az Emmiben kidolgozták a felsőoktatási reform koncepcióját, amelyen áprilisig a minisztériumon belül dolgoznak, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerül, és az egyeztetések után május-júniusban lesz belőle törvényjavaslat.

A tervek alátámasztják az előzetes találgatásokat abban, hogy 2020-ra 15%-kal csökken a képzések száma. Hogy milyen képzések szűnnek meg vagy alakulnak át, még nem tudni.

Merengő bölcsészből fess mérnök

A kormány 2010 óta próbálja átterelgetni az ifjakat a merengő bölcsészetről a fess mérnöki és egyéb műszaki pályák felé. A bölcsész-társadalomtudományos szakok kapcsán a kormány rendre úgy beszél, hogy túlképzés van, és hogy a végzett diákok nem tudnak elhelyezkedni, vagy csak a végzettségükhöz képest alacsonyabb pozíciókban kapnak munkát.

Az állam lassan kivonul ezen szakok finanszírozásából: (általában igen magas) központi felvételi pontszámokat szabott meg, amik csak maroknyi diáknak teszi lehetővé az államilag finanszírozott képzést, a többieknek pedig 150-300 ezer forintos féléves önköltség megfizetésével válik lehetővé például a kommunikáció elsajátítása (a kivonulást 2012-ben egyszer már radikálisabban megoldotta volna az állam, ám ez diáktüntetésekbe torkollott, amelyek hatására a kormány meghátrált).

Ugyanakkor a felmérések azt bizonyítják, hogy a bölcsészdiplomák legalább ugyanolyan értékesek munkaerő-piaci szempontból, mint a műszakiak – a diplomások 15-15%-a dolgozik csak olyan területen, ahol nem lenne szükség diplomára, és az elhelyezkedettek aránya is közel azonos, azaz nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a nem-műszaki diplomások nem tudnak elhelyezkedni. A teljes cikket a hvg.hu oldalon elolvashatjátok.