A TE elárulta, mitől gyulladt ki az egyetem sportcsarnoka

Nem gyújtogatás miatt gyulladt ki a Testnevelési Egyetem (TE) sportcsarnoka tavaly októberben, a tűz a fűtési-vezérlő szekrényben keletkezett - közölte az egyetem szerdán az MTI-vel.

  • Eduline
MTI / Ruzsa István

A Testnevelési Egyetem a tűzvizsgálati jelentés birtokában közleményben tudatta: a tűzvizsgálatot végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy a tűz "villamos áram gyújtóhatása következtében" keletkezett. A rendelkezésre álló adatok alapján minden egyéb más keletkezési ok kizárható - közölték.

Mint írták, a tűz a sportcsarnok belsejében lévő fűtési-vezérlő szekrényben keletkezett, a fűtési rendszer bekapcsolásakor, a fűtés indulásakor.

Kapcsolódó cikkek

Nem okozott nagy gondot az egyetemnek a tűz

Az egyetemeknek adható támogatás tizede a TE-hez kerül

A szakértői vélemény kizárta a gyújtogatást.

A TE használatában lévő, Alkotás utcai atlétikai csarnok október 15-én hajnalban gyulladt ki. A 2570 négyzetméter alapterületű csarnok teljes terjedelmében égett és életveszélyessé vált, tetőszerkezete beszakadt, az egyik fal egy tízméteres szakaszon le is omlott. A tűz részben átterjedt a sportcsarnok melletti épületre, de annak csak a homlokzata lángolt. Az életveszélyes épületmaradványokat később teljesen elbontották.

A tűzvészt követően a kormány decemberben határozott a Testnevelési Egyetem új kampuszának létrehozásáról. A februárban ismertetett tervek szerint a fejlesztések bruttó 36,8 milliárd forintból valósulnak meg, s azok részeként összességében közel 40 ezer négyzetméter terület felújítását végzik majd el az Alkotás utcai és a Csörsz utcai területen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.