A Semmelweis Egyetem semmit nem tud Schmitt tanulmányairól

Schmitt Pál volt köztársasági elnök nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a...

  • MTI

Fülöp Máté
Schmitt Pál volt köztársasági elnök nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére - közölte az intézmény csütörtökön.

Schmitt Pál a hot! című magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban egyebek között arról beszélt, hogy a Semmelweis Egyetem elleni felülvizsgálati kérelme folyamatban van, de elég nehezen halad, holott szerinte biztosan tudják, nem volt joguk elvenni a doktori címét, ehhez csak a bíróságnak lett volna joga.

A volt államfő a lemondása bejelentésekor is erre hivatkozva minősítette etikátlannak és jogszerűtlennek az egyetem szenátusának döntését, amely ellen felülbírálati kérelmet nyújtott be, és bírósági felülvizsgálatot is kért.

Schmitt Pál az interjúban arról a korábbi vállalásáról is szólt, amely szerint PhD-dolgozat írásába kezd, miután megfosztották húsz évvel ezelőtt szerzett kisdoktori címétől. Elmondta: elkezdte az iskolát, publikálnia kell szakfolyóiratokban, és most ezeket a cikkeket írja.

A Semmelweis Egyetem erre reagálva írta azt: "Schmitt Pál nyilvántartásunk szerint nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére, sem képzés nélküli fokozatszerzésre".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.