A Semmelweis Egyetem semmit nem tud Schmitt tanulmányairól

Schmitt Pál volt köztársasági elnök nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a...

  • MTI

Fülöp Máté
Schmitt Pál volt köztársasági elnök nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére - közölte az intézmény csütörtökön.

Schmitt Pál a hot! című magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban egyebek között arról beszélt, hogy a Semmelweis Egyetem elleni felülvizsgálati kérelme folyamatban van, de elég nehezen halad, holott szerinte biztosan tudják, nem volt joguk elvenni a doktori címét, ehhez csak a bíróságnak lett volna joga.

A volt államfő a lemondása bejelentésekor is erre hivatkozva minősítette etikátlannak és jogszerűtlennek az egyetem szenátusának döntését, amely ellen felülbírálati kérelmet nyújtott be, és bírósági felülvizsgálatot is kért.

Schmitt Pál az interjúban arról a korábbi vállalásáról is szólt, amely szerint PhD-dolgozat írásába kezd, miután megfosztották húsz évvel ezelőtt szerzett kisdoktori címétől. Elmondta: elkezdte az iskolát, publikálnia kell szakfolyóiratokban, és most ezeket a cikkeket írja.

A Semmelweis Egyetem erre reagálva írta azt: "Schmitt Pál nyilvántartásunk szerint nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére, sem képzés nélküli fokozatszerzésre".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.