A sekély tengervízben élő anyagot tanulmányozzák automatikus légi távérzékeléssel a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola...
A sekély tengervízben élő anyagot tanulmányozzák automatikus légi távérzékeléssel a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) kutatói, a NASA úgynevezett ROSES projektjének keretében.
Az amerikai űrkutatási hivatal azt követően hívta meg a főiskolát a programba, hogy az ENSZ regionális távérzékelési hivatalt hozott létre az intézményben - közölte Bíró Tibor rektorhelyettes.
A 2015-ben záruló projektnek az a célja, hogy tanulmányozza, miként lehet pilóta nélküli repülőre, úgynevezett drónra szerelt szenzorokkal távérzékelési tudományos kutatást végezni.
A floridai bázisú programban a KRF négy kutatója vesz részt. Ők szaktanácsokkal segítették a szenzorok integrálását, illetve a főiskolán folyamatosan elemzik és értékelik a drónok segítségével készített légi felvételeket - ismertette a rektorhelyettes.
Emlékeztetett arra, hogy a főiskola szakemberei a világ legelismertebb távérzékelési, vagyis hiperspektrális szakértői közé tartoznak. A KRF korábban már közreműködött a sarkköri klímakutatásban, a mexikói-öbölbeli olaj- és a magyar vörösiszap-katasztrófák környezeti hatásainak felmérésében.
Mindennek elismeréseképpen nyitott úgynevezett hiperspektrális technikával készülő műholdas és légi felvételeket elemző központot az ENSZ Világűrirodája (UNOOSA) az elmúlt év februárjában az intézményben.
A Magyarországon egyedülálló központ feladata a távérzékelés felhasználásával a katasztrófahelyzetek megelőzése, illetve a bekövetkezett környezeti katasztrófák következményeinek légi állapotfelmérése. Ezen felül kiemelt cél az ezzel kapcsolatos tudás átadása a fejlődő országok számára - idézte fel Bíró Tibor.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
