A Lánchíd pesti hídfőjénél látták utoljára az eltűnt brit egyetemistát

A térfigyelő kamerák felvételei szerint a brit fiatal hajnali 2 óra 6 perckor a Lánchíd pesti hídfőjénél, a bal...

  • MTI
police.hu

A térfigyelő kamerák felvételei szerint a brit fiatal hajnali 2 óra 6 perckor a Lánchíd pesti hídfőjénél, a bal oldali gyalogosjárdán haladt Buda irányába - írta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében.

A BRFK azt kéri, hogy aki a kép alapján felismeri Daniel Glikstent, és a tartózkodási helyével kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, továbbá aki az említett időben az V. kerületi Széchenyi István téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Lánchídon vagy az I. kerületi Clark Ádám térnél járt vagy ott látta a fiatalembert, jelentse a rendőrségnek.

A rendőrség múlt pénteken közölte, hogy újévre virradóra eltűnt egy brit egyetemista férfi Budapest belvárosában. A 25 éves Daniel Gliksten 2013. január 1-jén hajnalban egy V. kerületi, Zrínyi utcai szórakozóhelyről ismeretlen helyre távozott, és azóta nem adott életjelet magáról. Az V. kerületi rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárást folytat az eltűnés ügyében, a fiatal felkutatására tett rendőri intézkedések ez idáig nem vezettek eredményre.

A BBC szerdai beszámolója szerint az eltűnt fiatalember 23 éves, brit-svéd kettős állampolgár, és Budapesten folytat orvosi tanulmányokat. Családja Budapestre utazott, és felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, valamint a brit és a svéd nagykövetséggel.

Az eltűnt diák családja az egyik legismertebb angliai mezőgazdasági nagybirtok, a Suffolk megyében működő Denham Estate tulajdonosa. Az ügybe bekapcsolódott Matthew Hancock, a család lakóhelyének parlamenti képviselője is, aki - hivatalának szerdai bejelentése szerint - közvetítői szerepet vállalt a brit külügyminisztérium és a magyar hatóságok között.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.