A CEU szerint tévedett róluk a kormánymédia

Valóban lezárnak egy képzést, de az elbocsátásokban nincs szerintük diszkrimináció a magyar oktatókkal szemben.

  • Eduline
Fazekas István

A Magyar Idők állatásaival részben megegyezően a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményben tudatta az Eduline-nal, hogy befejeződik a CEU Busniess Schoolon belül az MBA képzés, valamint az EMBA szünetelni fog. Hozzáteszik, hogy a jelenlegi hallgatókat ez nem érinti, ők befejezhetik a tanulmányaikat.

Viszont a cikk másik felében leírtak az egyetem szerint tévesek, miszerint diszkriminatívan a magyar nemzetiségű oktatókat bocsátották el az átalakítások miatt. Az egyetem a "változó hallgatói igényekre adott válaszként" indokolja, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) új tanszéket hoz létre, amely összehangolja az Üzleti Iskola (CEU Business School) és a Közgazdaságtudományi tanszék (CEU Department of Economics) erősségeit, azonban elbocsátást nem is említ az egyetem reakciója.

Az új tanszék a 2017-18-as tanévben fogadja majd első mester- és doktori hallgatóit.

 

Az új tanszék a közlemény szerint bővíti a CEU Üzleti Iskolája és a CEU Közgazdaságtudományi Tanszéke által közösen kínált innovatív Üzleti Elemzés MSc képzést. Ezen túlmenően, a jövőben az egyetem a többi tanszékén tanuló hallgatóinak is kínál menedzsmentkurzusokat, ugyanis az Üzleti Iskolán kívüli CEU hallgatók több mint 30 százaléka az üzleti életben helyezkedik el a diploma megszerzése után.

A Magyar Idők szerint magyar oktatókat bocsátottak el a CEU-ról

A Magyar Idők értesülése szerint szinte az összes főállású magyar tanárt elbocsátották a Soros György által alapított Central European University (CEU) Business Schooltól. A lap pénteki számában azt írja, úgy tudják, az érintetteket még tavaly októberben tájékoztatták arról, hogy az intézmény összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.