A CEU rektora szerint nem költöznek

A rektorhelyettes nemrég azt mondta, kevesebb mint 50 százalék az esélye a maradásnak, a rektor azonban arról ír, mindent megtesznek a budapesti működésért.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

Michael Ignatieff ismét levelet írt az egyetem hallgatóinak. Ebben megint leírja, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy Budapesten maradhassanak, és a jelenlegi formában működjenek tovább - tudta meg a hvg.hu.

"Ha az a kérdés, hogy a CEU a jelenlegi formájában, mindezekkel a programokkal, tanszékekkel, mindezekkel a kutatási projektekkel maradhat-e Budapesten, erre kevesebb mint 50 százalék esélyt látok" - ezt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese mondta egy tévéinterjúban.

Igantieff tehát gyakorlatilag cáfolta a helyettese szavait, és sokkal bizakodóbban vélekedhet az egyetem helyzetéről.

 

Áder után Orbán és félremagyarázta a CEU-rektor szavait

Áder után Orbán is csúsztatott egy jókorát Michael Ignatieff mondatával. Kedden Áder János, majd tegnap Brüsszelben Orbán Viktor is elővette Michael Ignatieff egy levélben írt mondatát, és átértelmezték azt. A CEU-rektor egy, a diákoknak és tanároknak címzett levélben írta azt, hogy nem aggódik az egyetem bezárása miatt.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.