800 milliót nyertek a szegedi kutatók, és erre költötték

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy 810 millió forintos uniós támogatást elnyert projektben - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

  • MTI
MTI / Soós Lajos

A közlemény szerint az infokommunikációs technológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT (Internet of Things - A dolgok internete), amely lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök elérhetők az interneten keresztül és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni.

Az IoT egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet speciális jellege miatt IoLT-nek (Internet of Living Things) neveznek. Az SZTE szakemberei a korábbi kutatás-fejlesztési eredményeikre alapozva olyan platformot hoznak létre, ami segíti az IoLT alkalmazások fejlesztését.

A platform támogatja a nagyon kis erőforrású szenzorok magas szintű programozását, fokozott figyelmet fordítva a biztonságos adatgyűjtésre és feldolgozásra. A projektben valós növénybiológiai, pszichiátriai és automatizált okos laboratóriumi alkalmazásokkal igazolják az IoLT platform felhasználási lehetőségeit. A projekt keretében olyan olcsó, de okos eszközöket fejlesztenek például, melyek alkalmasak lesznek egyedileg azonosított cserepekben nevelt növények környezeti körülményeinek - például fény, pára, hőmérséklet - valamint növekedésének és fiziológiai állapotának nyomon követésére. Az így nyert tapasztalatok hasznosíthatók lesznek szántóföldi növény monitorozó szenzor hálózatok kifejlesztésére is.

Egy másik intelligens IoLT eszköz egy okos karperec, "aktigráf" lesz, mely gyorsulásmérővel precíz, nagy mennyiségű mérési adatot szolgáltat. Ezek feldolgozása új kutatási lehetőségeket nyit többek közt a pszichiátriában. Használható például a népbetegségnek számító kedélybetegségek állapotváltásainak előrejelzésében, lehetővé téve a korai beavatkozást, a súlyos állapotrosszabbodás megelőzését. Olyan miniatürizált automata sejttenyésztő, mérő és adatelemző rendszert is kidolgoznak, mely a hatékonyság növelésével eredményesebb kutatómunkát tesz lehetővé többek között a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén - áll a közleményben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.