Lassan elfogynak az oktatók?
Lassan, de biztosan fogynak a felsőoktatási intézményekben oktató és megfelelő végzettségű tanárok – nagyjából ez szűrhető le az elmúlt években tapasztalt tendenciákból. Vannak persze ennél borúlátóbb jóslatok is – a múlt szerdán a Magyar Nemzet című napilap egy Bod Péter Ákos és Árva László közgazdászok által jegyzett tanulmányra hivatkozva egyenesen felsőoktatási katasztrófa rémképét vetítette előre, egyebek között amiatt, mert a hallgatói létszám várható csökkenése az intézményeknél tömeges elbocsátásokhoz vezethet.
Milyen juttatások járhatnak a hallgatóknak?
A hallgatói juttatások rendszere mostanra igazságosabb lett – állítják a diákönkormányzatok vezetői. Kiemelkedő teljesítménnyel már jól lehet keresni az egyetemeken, ám a megélhetéshez a legtöbb esetben az ösztöndíjak mellett elkel a szülői segítség is.
Soros György előadásaival indította el a CEU új előadássorozatát
Soros György a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója az egyetem szervezésében 2009. október 26-a és 30-a között előadássorozatot tartott a Magyar Tudományos Akadémián.
Egyetemek toplistája: a száz legjobb
Az Oxfordi Egyetem a nemzetközi mezőnyben lejjebb csúszott, míg az ázsiai felsőoktatási intézmények feljövőben vannak: a Times Higher Education és a QS Top Universities rangsora a világ száz legjobb egyetemét sorakoztatja föl.
A hazai felsőoktatási intézmények rangsora
A hazai egyetemek-fõiskolák legátfogóbb, friss rangsorát közli a HVG most megjelent Diploma 2010 különszáma. A Felvi-rangsorok az intézmények jelenlegi viszonyait tükrözik, míg az egyes diplomák munkaerõ-piaci megítélése az oklevél értékét.
A legfontosabb tudnivalók a keresztféléves képzésekről
2009 november 16-a a határidő, eddig az időpontig még bárki leadhatja a jelentkezési lapját bármely 2010-ben induló keresztféléves képzésre. A választékra nem panaszkodhatunk, idén harmincöt intézmény kilencvenkét karán, ezernél is több képzést hirdettek meg. Megpróbáltuk összeszedni, hogy mire kell figyelni a jelentkezési lap kitöltésénél.
Közös képzéseket indít a Népszabadság és a Zsigmond Király Főiskola
Közös képzéseket indít a Népszabadság Ringier Újságíró Oktatási Alapítvány és a budapesti Zsigmond Király Főiskola - áll pénteki közleményükben.
Továbbra is blokád alatt a Bécsi Egyetem nagy előadóterme
Több tiltakozó akciót is rendeztek Bécsben, a legnagyobb demonstráción a rendőrség szerint nyolcezer, a szervezők szerint húszezer diák vett részt. Grazban mintegy ezernyolcszázan, Linzben félezren demonstráltak.
A Facebookon csapnak össze az osztrák egyetemisták
A tandíj és a felvételi vizsgák visszaállítása mellett tüntető több tízezer diák mellett megjelent egy újabb csoport is Ausztriában, akik az idén szeptemberben bevezetett rendszer mellett állnak ki. A két csoport most az interneten indított háborút egymás ellen.
Újabb diplomagyárat találtak?
Gyanús körülmények között szerzett egyetemi diplomát több ismert cseh politikus, köztisztviselő, vállalkozó és rendőrparancsnok - állítja a prágai sajtó.
Miért keresne egy ügyvéd többet, mint egy villanyszerelő?
Magyarországon alacsony a presztízse a szakmunkásképzésnek, a hozzáértők szerint ráadásul a szakiskolák ontják a képzetlen tanulókat. Diplomásokból pedig – legalábbis úton útfélen ezt halljuk – túlkínálat van. Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk egy pályakezdő tanár, vagy jogász fizetését mondjuk egy versenyszférában elhelyezkedő szobafestő-mázolóéval, megdöbbentő különbségekre bukkanunk. Akkor meg hol itt a probléma?
Kötelezővé tehetik az emelt szintű érettségit
Egy vagy két tantárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgához kötné a diplomát adó felsőoktatási képzésben való részvételt a közoktatási törvény 29 szocialista képviselő által javasolt módosítása - jelentette be Tatai-Tóth András (MSZP) hétfőn, a javaslat általános parlamenti vitájában.
Iskolai erőszak: 'Nálunk ne legyenek boot camp-ek'
Két héttel ezelőtt egy amerikai iskola biztonsági őre lelőtt egy késsel rátámadó diákot, szeptemberben pedig egy német iskolában, egy ámokfutó diák baltával és Molotov - koktéllal négy társát sebesítette meg. Az utóbbi években nem csak a nyugat - európai vagy amerikai iskolákban elkövetett hasonló cselekményektől volt hangos a média, egyre több erőszakoskodásról hallani itthoni iskolákban is.
Pályakövetés itthon és külföldön – merre tart a magyar diák?
Külföldön már évtizedek óta működik a pályakövetési rendszer, ami a középiskolások, a felsőoktatásban tanulók pályafutását követi nyomon. A rendszer megkönnyítheti a pályaválasztást, a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről pedig adatokat nyújt. Bár a pályakövetés kötelező megvalósítását itthon már 2005-ben törvénybe foglalták, csupán az utóbbi időszakban történtek komolyabb lépések az ügyben.
Mit ér a bölcsészdiploma?
„Mit kér egy közgazdász a bölcsésztől? Duplasajtburgert kólával” – hangzott el az egyetemi berkekben szakállas vicc Dr. Csernus Sándortól a Szegedi Bölcsészettudományi Kar dékánjától, a Mit ér a bölcsész diploma? – címmel megrendezett konferencián. Az ELTE Karrierközpontjának szervezésében bölcsészkari vezetők, munkaerő - piaci szakemberek, diákok cseréltek eszmét a bölcsészképzésről, a bölcsészdiploma értékéről.
Nem engedik be a poltikát az egyetmekre
Elutasította a Magyar Rektori Konferencia (MRK) keddi ülésén a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek kérését, hogy engedjék vissza a politikát az egyetemekre - írja a Népszabadság a szerdán megjelent számában.
Kizárólag szociális alapon támogatná a hallgatókat Bokros
Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.
Felsőoktatási rangsorok itthon és a világban
A közelmúltban két neves egyetemi rangsor is megjelent itthon. Az egyik a Felvi és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely listája, mely 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását. A másik a Heti Válasz magaziné, mely 2005 óta öt-hat szempont alapján rangsorol. Az egyetemek rangsorba állítását azonban kezdettől fogva komoly vita övezi mindenhol, ahol alkalmazzák. Mitől jó egy felsőoktatási intézmény?
Magyar fiú lett a kétmilliomodik Erasmus-diák
Nemrégiben átlépte a kétmilliót az uniós Erasmus-ösztöndíjban részesült fiatalok száma - közölte csütörtökön az a program magyarországi koordinátora, a Tempus Közalapítvány sajtóreferense.
''A családunkból senkinek sincs diplomája, érettségi is alig akad''
Közhelynek számító kijelentés ma Magyarországon, hogy a romák helyzetén hosszabb távon csak az oktatás színvonalának emelésével, a tanulás „elérhetővé” tételével lehet javítani. De milyen lehetőségei vannak, kihez fordulhat az, aki semmiféle segítségre sem számíthat otthonról, akinek a családjában még senki nem jutott tovább az érettséginél?
