A tudományos és technológiai miniszter szerint óriási károkat okozott a magyar tudományos életben a Horizont programból való kiszorulás.
Tanács Zoltán hosszú interjút adott a Telexnek, amelyben úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi kutatási pályázatokból való kimaradás olyan strukturális hátrányt jelent, amelyet a hazai finanszírozású alternatívák csak részben tudtak kompenzálni.
Mindenki, akivel beszéltem, azt mondta, hogy elképesztő rombolást végzett ez az elmúlt időszakban. Óriási károkat okozott. Éveken át fekete bárányként kezeltek minket mindenhol, nem hívták a kutatókat, még azokat se, akik egyébként erre jogosultak lettek volna
– fogalmazott Tanács, rámutatva arra, hogy a külföldi partnerintézmények a jogi bizonytalanságtól tartva kerülték a magyar kutatókkal való közös munkát. Hozzátette: noha a költségvetési forrásból megvalósított HU-RIZONT program ért el sikereket, nem képes pótolni azt a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és integrációt, amelyet a Horizont program biztosít a magyar tudomány számára.
A HUN-REN kutatóhálózat működése kapcsán Tanács Zoltán rámutatott: a jelenlegi, kormánytól független, kekva-mintára épülő struktúra miatt a rendszer működése és gazdálkodása túlságosan átláthatatlanná vált, miközben a kutatói közösség jelzései alapján a mostani vezetéssel elérték a határokat.
A helyzet rendezésére és a váltás lebonyolítására Stipsicz Andrást, a Rényi Matematikai Intézet vezetőjét javasolták ideiglenes elnöknek. Az elképzelések szerint a megbízatása csupán egy-két hónapra szólna, amíg a kutatóhálózat jövőjét szabályozó új törvény megszületik.
A jogszabályi átalakítás részeként a vezető testületet is átalakítanák. A jövőben kizárnák annak lehetőségét, hogy a tagokat egyedül a kormány jelölhesse: a döntéshozatalba érdemben bevonják a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) és magát a kutatótestületet is, a végleges elnöki posztot pedig nyílt pályázat útján töltik majd be.
Magyarország jövője tényleg a K+F, az innováció és a magas hozzáadott értékű gyártás és szolgáltatások növelése. Ehhez az oktatásba és innovációba kell fektetni, ezért évről évre tízmilliárdokkal szeretnénk növelni az erre szánt összeget
– jegyezte meg Tanács Zoltán.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Tisza-kormány átalakítja a kekva-rendszert, így a modellváltott egyetemek is visszatérhetnek a Horizont program mellett az Erasmusba is.
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
