A tudományos és technológiai miniszter szerint óriási károkat okozott a magyar tudományos életben a Horizont programból való kiszorulás.
Tanács Zoltán hosszú interjút adott a Telexnek, amelyben úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi kutatási pályázatokból való kimaradás olyan strukturális hátrányt jelent, amelyet a hazai finanszírozású alternatívák csak részben tudtak kompenzálni.
Mindenki, akivel beszéltem, azt mondta, hogy elképesztő rombolást végzett ez az elmúlt időszakban. Óriási károkat okozott. Éveken át fekete bárányként kezeltek minket mindenhol, nem hívták a kutatókat, még azokat se, akik egyébként erre jogosultak lettek volna
– fogalmazott Tanács, rámutatva arra, hogy a külföldi partnerintézmények a jogi bizonytalanságtól tartva kerülték a magyar kutatókkal való közös munkát. Hozzátette: noha a költségvetési forrásból megvalósított HU-RIZONT program ért el sikereket, nem képes pótolni azt a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és integrációt, amelyet a Horizont program biztosít a magyar tudomány számára.
A HUN-REN kutatóhálózat működése kapcsán Tanács Zoltán rámutatott: a jelenlegi, kormánytól független, kekva-mintára épülő struktúra miatt a rendszer működése és gazdálkodása túlságosan átláthatatlanná vált, miközben a kutatói közösség jelzései alapján a mostani vezetéssel elérték a határokat.
A helyzet rendezésére és a váltás lebonyolítására Stipsicz Andrást, a Rényi Matematikai Intézet vezetőjét javasolták ideiglenes elnöknek. Az elképzelések szerint a megbízatása csupán egy-két hónapra szólna, amíg a kutatóhálózat jövőjét szabályozó új törvény megszületik.
A jogszabályi átalakítás részeként a vezető testületet is átalakítanák. A jövőben kizárnák annak lehetőségét, hogy a tagokat egyedül a kormány jelölhesse: a döntéshozatalba érdemben bevonják a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) és magát a kutatótestületet is, a végleges elnöki posztot pedig nyílt pályázat útján töltik majd be.
Magyarország jövője tényleg a K+F, az innováció és a magas hozzáadott értékű gyártás és szolgáltatások növelése. Ehhez az oktatásba és innovációba kell fektetni, ezért évről évre tízmilliárdokkal szeretnénk növelni az erre szánt összeget
– jegyezte meg Tanács Zoltán.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Tisza-kormány átalakítja a kekva-rendszert, így a modellváltott egyetemek is visszatérhetnek a Horizont program mellett az Erasmusba is.
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
