Lényegében beszüntette működését a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli elemzőközpontja, az MCC Brussels. A szervezet igazgatója lemondott, a munkatársak pedig a nyáron már nem kapták meg a fizetésüket.
Egy nappal azután, hogy igazgatója lemondott, lényegében leállt az MCC Brussels működése – írta meg a 444 a Euronews beszámolója alapján.
Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója hétfőn jelentette be, hogy azonnali hatállyal távozik posztjáról. Lemondásában a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt tette felelőssé a kialakult helyzetért, állítása szerint ugyanis a munkáltató nem utalta át a szerződésben meghatározott összeget.
A 2022 végén létrehozott brüsszeli központ finanszírozása a magyarországi kormányváltást követően került válságba. A szervezet dolgozói júliusban és augusztusban már nem kaptak fizetést, a korábban körülbelül 25 fős stáb pedig 12 főre csökkent.
Az MCC Brussels finanszírozása korábban szinte teljes egészében a budapesti Mathias Corvinus Collegiumtól érkezett. Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyont kapott: több ingatlan mellett 2020-ban a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja is az intézményt fenntartó alapítványhoz került.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát júniusig Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója vezette.
A választások után a Tisza-kormány az alaptörvény módosításával átalakította a részben állami alapítású közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét. Magyar Péter augusztus 27-én jelentette be, hogy több ilyen alapítvány mellett jelenlegi formájában az MCC-t fenntartó alapítvány is megszűnik augusztus 31-ével.
Két nappal később egy kormányrendeletből az is kiderült, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel kapcsolatos feladatait a Nemzeti Tehetség Központ veszi át.
Az MCC az elmúlt években a magyar tehetséggondozás egyik legnagyobb szereplőjévé vált: középiskolásoknak és egyetemistáknak is működtetett képzési programokat, miközben Magyarországon kívül is terjeszkedett. A brüsszeli központ azonban elsősorban elemzőközpontként működött, rendezvényeket szervezett és az európai politikai, társadalmi kérdésekkel foglalkozó anyagokat publikált.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
