Lényegében beszüntette működését a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli elemzőközpontja, az MCC Brussels. A szervezet igazgatója lemondott, a munkatársak pedig a nyáron már nem kapták meg a fizetésüket.
Egy nappal azután, hogy igazgatója lemondott, lényegében leállt az MCC Brussels működése – írta meg a 444 a Euronews beszámolója alapján.
Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója hétfőn jelentette be, hogy azonnali hatállyal távozik posztjáról. Lemondásában a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt tette felelőssé a kialakult helyzetért, állítása szerint ugyanis a munkáltató nem utalta át a szerződésben meghatározott összeget.
A 2022 végén létrehozott brüsszeli központ finanszírozása a magyarországi kormányváltást követően került válságba. A szervezet dolgozói júliusban és augusztusban már nem kaptak fizetést, a korábban körülbelül 25 fős stáb pedig 12 főre csökkent.
Az MCC Brussels finanszírozása korábban szinte teljes egészében a budapesti Mathias Corvinus Collegiumtól érkezett. Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyont kapott: több ingatlan mellett 2020-ban a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja is az intézményt fenntartó alapítványhoz került.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát júniusig Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója vezette.
A választások után a Tisza-kormány az alaptörvény módosításával átalakította a részben állami alapítású közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét. Magyar Péter augusztus 27-én jelentette be, hogy több ilyen alapítvány mellett jelenlegi formájában az MCC-t fenntartó alapítvány is megszűnik augusztus 31-ével.
Két nappal később egy kormányrendeletből az is kiderült, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatással és művelődéssel kapcsolatos feladatait a Nemzeti Tehetség Központ veszi át.
Az MCC az elmúlt években a magyar tehetséggondozás egyik legnagyobb szereplőjévé vált: középiskolásoknak és egyetemistáknak is működtetett képzési programokat, miközben Magyarországon kívül is terjeszkedett. A brüsszeli központ azonban elsősorban elemzőközpontként működött, rendezvényeket szervezett és az európai politikai, társadalmi kérdésekkel foglalkozó anyagokat publikált.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
