Évente hetven ösztöndíjas vehet részt a Semmelweis Egyetem és a Harvard közös, kilenc hónapos képzésében, a magyar hallgatók teljes ösztöndíjjal. A programot a kormány 150 millió forinttal támogatja.
A kormánynak az a célja, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz legjobb egyetemének és Európa tíz legjobb orvosképző intézményének egyikévé váljon – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, amikor az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány vezetőjével aláírta azt a szerződést, amely lehetővé teszi az SE és az amerikai Harvard Egyetem közötti tanulmányi együttműködést.
Hankó Balázs közölte, a megállapodás nyomán a legsikeresebb magyar doktoranduszok és kutatók vehetnek részt az SE és a Harvard közös képzésében Budapesten és Bostonban, amihez 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kormányzat. A miniszter felidézte, öt éve döntött a megújulás mellett 21 egyetem vezetése annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi mércével is a legjobbak közé kerüljenek.
„Ebben a folyamatban a legelőrébb a Semmelweis Egyetem jutott, amely a világ 30 ezer egyetemének legjobb egy százalékába került a 272. helyezéssel. Az orvosképző intézmények között pedig a világrangsorban a 186. helyet foglalja el és immár Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme” – mondta Hankó Balázs.
A Semmelweis Magyarország legnemzetközibb egyeteme, hiszen a hallgatóinak 35 százaléka külföldi – 130 különböző országából érkeztek –, és olyan világhírű intézményekkel áll kapcsolatban, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet vagy a Harvard.
Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot
Az utóbbival folytatott együttműködés keretében, a most született megállapodás támogatásával 2026 és 2029 között minden tanévben 70 ösztöndíjas vehet részt 9 hónapos képzésben, a magyar hallgatók pedig 100 százalékos ösztöndíjban részesülnek.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.
