150 millió forintból indul a Semmelweis-Harvard program

Évente hetven ösztöndíjas vehet részt a Semmelweis Egyetem és a Harvard közös, kilenc hónapos képzésében, a magyar hallgatók teljes ösztöndíjjal. A programot a kormány 150 millió forinttal támogatja.

A kormánynak az a célja, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz legjobb egyetemének és Európa tíz legjobb orvosképző intézményének egyikévé váljon – idézi az MTI a kulturális és innovációs minisztert, aki hétfőn az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány vezetőjével aláírta azt a szerződést, amely lehetővé teszi az SE és az amerikai Harvard Egyetem közötti tanulmányi együttműködést.

Aki Amerikába akar menni tanulni vagy kutatni, annak mostantól az összes közösségi oldalát nyilvánosra kell állítania

Hankó Balázs közölte, a megállapodás nyomán a legsikeresebb magyar doktoranduszok és kutatók vehetnek részt az SE és a Harvard közös képzésében Budapesten és Bostonban, amihez 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kormányzat. A miniszter felidézte, öt éve döntött a megújulás mellett 21 egyetem vezetése annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi mércével is a legjobbak közé kerüljenek.

„Ebben a folyamatban a legelőrébb a Semmelweis Egyetem jutott, amely a világ 30 ezer egyetemének legjobb egy százalékába került a 272. helyezéssel. Az orvosképző intézmények között pedig a világrangsorban a 186. helyet foglalja el és immár Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme” – mondta Hankó Balázs.

A Semmelweis Magyarország legnemzetközibb egyeteme, hiszen a hallgatóinak 35 százaléka külföldi – 130 különböző országából érkeztek –, és olyan világhírű intézményekkel áll kapcsolatban, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet vagy a Harvard.

Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot

Az utóbbival folytatott együttműködés keretében, a most született megállapodás támogatásával 2026 és 2029 között minden tanévben 70 ösztöndíjas vehet részt 9 hónapos képzésben, a magyar hallgatók pedig 100 százalékos ösztöndíjban részesülnek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.