150 millió forintból indul a Semmelweis-Harvard program

Évente hetven ösztöndíjas vehet részt a Semmelweis Egyetem és a Harvard közös, kilenc hónapos képzésében, a magyar hallgatók teljes ösztöndíjjal. A programot a kormány 150 millió forinttal támogatja.

A kormánynak az a célja, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz legjobb egyetemének és Európa tíz legjobb orvosképző intézményének egyikévé váljon – idézi az MTI a kulturális és innovációs minisztert, aki hétfőn az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány vezetőjével aláírta azt a szerződést, amely lehetővé teszi az SE és az amerikai Harvard Egyetem közötti tanulmányi együttműködést.

Aki Amerikába akar menni tanulni vagy kutatni, annak mostantól az összes közösségi oldalát nyilvánosra kell állítania

Hankó Balázs közölte, a megállapodás nyomán a legsikeresebb magyar doktoranduszok és kutatók vehetnek részt az SE és a Harvard közös képzésében Budapesten és Bostonban, amihez 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kormányzat. A miniszter felidézte, öt éve döntött a megújulás mellett 21 egyetem vezetése annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi mércével is a legjobbak közé kerüljenek.

„Ebben a folyamatban a legelőrébb a Semmelweis Egyetem jutott, amely a világ 30 ezer egyetemének legjobb egy százalékába került a 272. helyezéssel. Az orvosképző intézmények között pedig a világrangsorban a 186. helyet foglalja el és immár Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme” – mondta Hankó Balázs.

A Semmelweis Magyarország legnemzetközibb egyeteme, hiszen a hallgatóinak 35 százaléka külföldi – 130 különböző országából érkeztek –, és olyan világhírű intézményekkel áll kapcsolatban, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet vagy a Harvard.

Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot

Az utóbbival folytatott együttműködés keretében, a most született megállapodás támogatásával 2026 és 2029 között minden tanévben 70 ösztöndíjas vehet részt 9 hónapos képzésben, a magyar hallgatók pedig 100 százalékos ösztöndíjban részesülnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.