Évente hetven ösztöndíjas vehet részt a Semmelweis Egyetem és a Harvard közös, kilenc hónapos képzésében, a magyar hallgatók teljes ösztöndíjjal. A programot a kormány 150 millió forinttal támogatja.
A kormánynak az a célja, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz legjobb egyetemének és Európa tíz legjobb orvosképző intézményének egyikévé váljon – idézi az MTI a kulturális és innovációs minisztert, aki hétfőn az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány vezetőjével aláírta azt a szerződést, amely lehetővé teszi az SE és az amerikai Harvard Egyetem közötti tanulmányi együttműködést.
Hankó Balázs közölte, a megállapodás nyomán a legsikeresebb magyar doktoranduszok és kutatók vehetnek részt az SE és a Harvard közös képzésében Budapesten és Bostonban, amihez 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kormányzat. A miniszter felidézte, öt éve döntött a megújulás mellett 21 egyetem vezetése annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi mércével is a legjobbak közé kerüljenek.
„Ebben a folyamatban a legelőrébb a Semmelweis Egyetem jutott, amely a világ 30 ezer egyetemének legjobb egy százalékába került a 272. helyezéssel. Az orvosképző intézmények között pedig a világrangsorban a 186. helyet foglalja el és immár Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme” – mondta Hankó Balázs.
A Semmelweis Magyarország legnemzetközibb egyeteme, hiszen a hallgatóinak 35 százaléka külföldi – 130 különböző országából érkeztek –, és olyan világhírű intézményekkel áll kapcsolatban, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet vagy a Harvard.
Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot
Az utóbbival folytatott együttműködés keretében, a most született megállapodás támogatásával 2026 és 2029 között minden tanévben 70 ösztöndíjas vehet részt 9 hónapos képzésben, a magyar hallgatók pedig 100 százalékos ösztöndíjban részesülnek.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
