Évente hetven ösztöndíjas vehet részt a Semmelweis Egyetem és a Harvard közös, kilenc hónapos képzésében, a magyar hallgatók teljes ösztöndíjjal. A programot a kormány 150 millió forinttal támogatja.
A kormánynak az a célja, hogy a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz legjobb egyetemének és Európa tíz legjobb orvosképző intézményének egyikévé váljon – idézi az MTI a kulturális és innovációs minisztert, aki hétfőn az egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány vezetőjével aláírta azt a szerződést, amely lehetővé teszi az SE és az amerikai Harvard Egyetem közötti tanulmányi együttműködést.
Hankó Balázs közölte, a megállapodás nyomán a legsikeresebb magyar doktoranduszok és kutatók vehetnek részt az SE és a Harvard közös képzésében Budapesten és Bostonban, amihez 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kormányzat. A miniszter felidézte, öt éve döntött a megújulás mellett 21 egyetem vezetése annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi mércével is a legjobbak közé kerüljenek.
„Ebben a folyamatban a legelőrébb a Semmelweis Egyetem jutott, amely a világ 30 ezer egyetemének legjobb egy százalékába került a 272. helyezéssel. Az orvosképző intézmények között pedig a világrangsorban a 186. helyet foglalja el és immár Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme” – mondta Hankó Balázs.
A Semmelweis Magyarország legnemzetközibb egyeteme, hiszen a hallgatóinak 35 százaléka külföldi – 130 különböző országából érkeztek –, és olyan világhírű intézményekkel áll kapcsolatban, mint a Heidelbergi Egyetem, a Karolinska Intézet vagy a Harvard.
Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot
Az utóbbival folytatott együttműködés keretében, a most született megállapodás támogatásával 2026 és 2029 között minden tanévben 70 ösztöndíjas vehet részt 9 hónapos képzésben, a magyar hallgatók pedig 100 százalékos ösztöndíjban részesülnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
