Ilyen szempontok alapján választanak egyetemet a felvételizők

A lakóhely közelsége vagy a megélhetési szempontok kevésbé fontosak.

  • Székács Linda

Egyetemválasztásnál az intézmény jó híre az egyik legfontosabb szempont a felvételiző diákok számára - ez derül ki legalábbis a Diplomás Pályakövetési Rendszer frissdiplomások körében végzett kérdőíves kutatásából, melynek során 2024-ben több mint 24 ezer hallgatót kérdeztek többek között az intézményválasztás motivációiról alap- és osztatlan képzéseken.

A legfontosabb motivációk között az alap- és mesterszakos hallgatók többsége

  • az egyetem, főiskola jó hírét,
  • a választott szakterület jó színvonalú oktatását

említették a legtöbben, illetve azt, hogy mindenképp egy adott intézményben szerettek volna tanulni. De számít az is, hogy a város, ahol az egyetem található, vonzó legyen a diákok számára.

Megélhetési okok, a lakóhelytől való távolság és az államilag ösztöndíjas képzés elérhetősége kevésbé mérvadóak.

 

Shutterstock

A felmérésben egyébként kitértek arra is, hogy a felvételizők mi alapján választják ki, hogy milyen szakokon folytatnák a tanulmányaikat. Itt a legtöbben egyszerűen azt jelölték meg, hogy tetszik nekik egy adott szakma vagy szakterület, de sokaknak határozott elképzelése van arról, pontosan mit szeretnének a későbbiekben csinálni. A munkaerőpiaci keresettség csak a toplista harmadik fokán szerepel.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.