A tudományt a kereslet határozza meg? Hankót az egyetemi országjárásán egy doktorandusz kérdezte az elkeserítő helyzetről

A minisztert most az egyetemi modellváltásról, finanszírozásról és a doktori képzés nehézségeiről kérdezték.

December 5-én Hankó Balázs „Kérdezd a Minisztert!” roadshow-ja keretében a Pécsi Tudományegyetemre látogatott. Bár a beszélgetés nem volt olyan heves, mint a BGE-n, itt is kapott kemény kérdéseket a miniszter.

„Pár millió forintért én is ki tudok állni hazudozni”- vitába torkollott Hankó Balázs BGE-n tett látogatása

„Dolgoznom kell az egyetem mellett. Dolgoznom kell a doktorim írása mellett. Félállásban tanítok. Ön szerint négy év alatt meg lehet írni így egy doktorit? Nem.”

- mondta láthatóan erős érzelmektől fűtve a Pécsi Tudományegyetem egyik doktorandusza.

A hallgató arról beszélt a miniszternek, hogy a modellváltott egyetemek világában a döntések egyre kevésbé a tudományosság szempontjait követik, és egyre inkább a gazdasági racionalitás válik kizárólagos mércévé. Szerinte a kuratóriumi rendszerben az egyetem irányítása olyan szereplők kezébe került, akiknek elsődleges szempontjai a gazdasági hasznosulás mutatói.

„Amikor ösztöndíjat nyerek a kutatásom témája szabja meg, hogy kapok-e, hogy lehet-e szabadalmaztatni egy irodalomtörténeti kutatásnak az eredményeit. A versenypiaci eladhatósága rendkívül alacsony.” – mondta.

Személyes példáját is említette, miszerint a kutatása mellett - amire támogatást nem igen tud szerezni - félállásban tanítania is kell. Szerinte így négy év alatt nem lehet megírni egy doktorit. Emellett az így születő tudományos munka minősége is nagyot romlik:

„Tudja, hogy milyen lesz annak a szakmai munkának a minősége, amit elvégzek? Amivel a védésemen ki kell állnom a bírák, az opponensek és mindenki elé? Szánalmas. Szánalmas lesz.”

Felszólalását pedig a következőkkel zárta:

„a kritika eltűnik, és nem azért, mert a kuratórium vagy az állam zsarnok, hanem mert a pénz az.”

Hankó Balázs egyetértett azzal, hogy a közgazdasági logika valóban túlzottan pénzügyi szemléletűvé vált. Mint mondta: „a közgazdaságtan manapság üzemgazdaságtan, mindent pénzügyi mérőszámokra fordít le.„ De emellett állította, hogy a kulturális és tudományos értékeket továbbra is megőrzi az állam.

A hazai kutatók csupán egyharmada tud a főállásából megélni – vannak, akik havi 225 ezer forintot keresnek

Arra a kérdésre, hogy mi lesz azoknak a kis szakoknak a sorsa, amelyek nem hoznak jelentős bevételt és ezért bezárás fenyegeti őket, Hankó egy példát említett: a héten több mint 250 millió forintot különítettek el annak érdekében, hogy a nemzetiségi kis szakok akkor is elinduljanak, ha mindössze egyetlen hallgató jelentkezik. Ez azonban nem adott érdemi választ arra, mi vár a nem nemzetiségi, de hasonló helyzetben lévő szakokra.

18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt

A doktori képzés nehézségeire reagálva Hankó felidézte, hogy ő maga is munka mellett szerezte meg a PhD-fokozatát – igaz, akkor a Semmelweis Egyetem főgyógyszerészeként dolgozott. Hozzátette azt is, hogy jól ismeri a kettős terhelést, hiszen a tanulmányai alatt az ország legnagyobb egyetemi gyógyszertárát vezette. Ez azért jóval stabilabb és kiszámíthatóbb helyzet, mint egy bölcsész doktoranduszé, de nem feszegette tovább a témát.

A PhD hallgatóval való beszélgetés végén felmerült az a kérés is, hogy visszatérhetne-e az egyetem állami fenntartásba. A miniszter szerint ez nem lehetetlen, ugyanis, ha az egyetemi közösség az állami fenntartás mellett foglalna állást, az egy vitaképes álláspont lenne – ez azonban idáig nem történt meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.