A minisztert most az egyetemi modellváltásról, finanszírozásról és a doktori képzés nehézségeiről kérdezték.
December 5-én Hankó Balázs „Kérdezd a Minisztert!” roadshow-ja keretében a Pécsi Tudományegyetemre látogatott. Bár a beszélgetés nem volt olyan heves, mint a BGE-n, itt is kapott kemény kérdéseket a miniszter.
„Dolgoznom kell az egyetem mellett. Dolgoznom kell a doktorim írása mellett. Félállásban tanítok. Ön szerint négy év alatt meg lehet írni így egy doktorit? Nem.”
- mondta láthatóan erős érzelmektől fűtve a Pécsi Tudományegyetem egyik doktorandusza.
A hallgató arról beszélt a miniszternek, hogy a modellváltott egyetemek világában a döntések egyre kevésbé a tudományosság szempontjait követik, és egyre inkább a gazdasági racionalitás válik kizárólagos mércévé. Szerinte a kuratóriumi rendszerben az egyetem irányítása olyan szereplők kezébe került, akiknek elsődleges szempontjai a gazdasági hasznosulás mutatói.
„Amikor ösztöndíjat nyerek a kutatásom témája szabja meg, hogy kapok-e, hogy lehet-e szabadalmaztatni egy irodalomtörténeti kutatásnak az eredményeit. A versenypiaci eladhatósága rendkívül alacsony.” – mondta.
Személyes példáját is említette, miszerint a kutatása mellett - amire támogatást nem igen tud szerezni - félállásban tanítania is kell. Szerinte így négy év alatt nem lehet megírni egy doktorit. Emellett az így születő tudományos munka minősége is nagyot romlik:
„Tudja, hogy milyen lesz annak a szakmai munkának a minősége, amit elvégzek? Amivel a védésemen ki kell állnom a bírák, az opponensek és mindenki elé? Szánalmas. Szánalmas lesz.”
Felszólalását pedig a következőkkel zárta:
„a kritika eltűnik, és nem azért, mert a kuratórium vagy az állam zsarnok, hanem mert a pénz az.”
Hankó Balázs egyetértett azzal, hogy a közgazdasági logika valóban túlzottan pénzügyi szemléletűvé vált. Mint mondta: „a közgazdaságtan manapság üzemgazdaságtan, mindent pénzügyi mérőszámokra fordít le.„ De emellett állította, hogy a kulturális és tudományos értékeket továbbra is megőrzi az állam.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azoknak a kis szakoknak a sorsa, amelyek nem hoznak jelentős bevételt és ezért bezárás fenyegeti őket, Hankó egy példát említett: a héten több mint 250 millió forintot különítettek el annak érdekében, hogy a nemzetiségi kis szakok akkor is elinduljanak, ha mindössze egyetlen hallgató jelentkezik. Ez azonban nem adott érdemi választ arra, mi vár a nem nemzetiségi, de hasonló helyzetben lévő szakokra.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt
A doktori képzés nehézségeire reagálva Hankó felidézte, hogy ő maga is munka mellett szerezte meg a PhD-fokozatát – igaz, akkor a Semmelweis Egyetem főgyógyszerészeként dolgozott. Hozzátette azt is, hogy jól ismeri a kettős terhelést, hiszen a tanulmányai alatt az ország legnagyobb egyetemi gyógyszertárát vezette. Ez azért jóval stabilabb és kiszámíthatóbb helyzet, mint egy bölcsész doktoranduszé, de nem feszegette tovább a témát.
A PhD hallgatóval való beszélgetés végén felmerült az a kérés is, hogy visszatérhetne-e az egyetem állami fenntartásba. A miniszter szerint ez nem lehetetlen, ugyanis, ha az egyetemi közösség az állami fenntartás mellett foglalna állást, az egy vitaképes álláspont lenne – ez azonban idáig nem történt meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
