Külsős oktatók a belsősök helyett – több mint 500 hallgatót érint a Corvinus nyelvi képzéseinek leépítése

A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."

Beszámoltunk róla, hogy a Corvinus Egyetemen januártól több nyelvi képzés is megszűnik, ami nyelvtanárok elbocsátását vonhatja maga után. Megkerestük az intézmény Vezetői Bizottságát és sajtóosztályát is, hogy választ kapjunk néhány kulcskérdésre, ám a ma közzétett állásfoglalásuk kérdéseinkre csak részben reagált.

A kisnyelvi kurzusok megszüntetésének okaként az egyetem a kihasználtság alacsony szintjét jelöli meg: „A nyelvi kurzusok kihasználtsági adataiból kiderül, hogy az angolon, a németen és a magyar mint idegen nyelven kívüli nyelvi órákat összesen a hallgatók mintegy 7%-a veszi igénybe, többségükben kezdő szinten, amely még sem beszélgetésre, sem magasabb szintű tanulásra vagy munkavégzésre nem teszi képessé őket azon a nyelven.”

Fontos azonban kiemelni, hogy a közel nyolcezer hallgatót számláló egyetemen ez a 7 százalék is több mint 500 diákot jelent – ők azok, akik már beiratkoztak az érintett kurzusokra. Az egyetemtől két kérdésre kértünk választ:

  • mi indokolja a döntés félév közbeni bevezetését,
  • és miért nem a következő tanév elején történik az átállás?

Cikkünk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz.

Budapesti Corvinus Egyetem

Külsős oktatók a belsősök helyett

Rákérdeztünk arra is, milyen konkrét alternatív nyelvtanulási lehetőségeket biztosítanak azoknak a hallgatóknak, akik már felvették a megszűnő kurzusokat, illetve hogy az újonnan felajánlott opciók továbbra is ingyenesek maradnak-e számukra. A közlemény ugyan kitér az alternatív modellekre – „az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, valamint kulturális intézetekkel vagy nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket, hogy minőségi, kulturálisan is beágyazott nyelvtanulási lehetőségeket biztosítson” –, ám főként külsős oktatókkal és partnerintézményekkel számolnak.

Ez a modell már működik a portugál nyelv oktatásában a portugál követséggel együttműködésben, illetve külsős oktatókkal az arab és a kínai nyelvek esetében.

– írják. Arra, hogy ez ingyenes marad-e a hallgatók számára, nem kaptunk választ.

A következő bekezdésben a nemzetközi mobilitást említik, mint lehetséges nyelvtanulási alternatívát, noha a helyben, ingyenesen biztosított órákat nehéz összevetni egy költséges külföldi csereprogrammal. „A nemzetközi mobilitás terepén az egyetem támogatja hallgatóit, hogy idegen nyelvi preferenciájukat is figyelembe vegyék” – írják, hozzátéve, hogy egy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban eltöltött csereprogram vagy kettősdiploma-program „rendkívül hatékony módja a nyelvtanulásnak”, és az egyetemnek „170 kiváló partnerintézménye” van.

„Kevesebb mint 10 oktatót érint”

A tanárok elbocsátásáról mindössze két rövid mondatban írnak: „Az idegennyelv-oktatást érintő változás kevesebb mint tíz nyelvoktatót érint. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy tisztességes, támogató és minden érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzon ki.”

Minimum 433 - félelmetesen magas pontokkal lehetett bekerülni idén a Corvinus ingyenes képzéseire

A közlemény azzal zárul, hogy egy üzleti és társadalomtudományi egyetem feladata a szakmai fejlődéshez szükséges nyelvtudás biztosítása: „A hallgatók lehetőségei az idegen nyelvek, kultúrák, akadémiai és szakmai közösségek megismerésére ezután is évről évre bővülni fognak.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.