Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A HVG friss, 2026-os felsőoktatási rangsora ismét a BME-t hozta ki országos győztesnek, ám a hallgatói és oktatói kiválósági listák élén ezúttal más intézmények is reflektorfénybe kerültek: a hallgatói rangsort az ELTE, az oktatóit a Szegedi Tudományegyetem vezeti.
Novemberben megjelent a HVG 2026-os felsőoktatási rangsora, amelynek első helyén tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, amit második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a harmadikon pedig a Szegedi Tudományegyetem követ.
Az összesített rangsort két fő szempont; a hallgatói kiválóság és az oktatói kiválóság alapján állították össze, amelyek számos további szempontból állnak. Mint arról korábban már beszámoltunk, az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgát jelölők aránya és a középiskolai helyezettek aránya alapján összeállított hallgatói rangsorban például az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett az első helyen, amit a BME és a Budapesti Corvinus Egyetem követ.
De máshogy alakul az egyetemek sorrendje az oktatói kiválósági rangsorban is. Itt a rangsor összeállításának tényezőit az alábbi szempontok adták:
Ezek alapján oktatói szempontból 2026-ban a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem kerültek fel a dobogóra. A negyedik helyen pedig kettő, a hetediken három magyar felsőoktatási intézmény is osztozik.

| A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Nem minden egyetemet rangsoroltak
Fontos megjegyezni, hogy a HVG által összeállított felsőoktatási rangsorokban nem minden magyar egyetemet rangsoroltak.
A kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem kerültek fel ezekre a listákra. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.