A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.
A magyar egyetemisták 64 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 17 százalékuknak viszont gondot okoz ezek összehangolása - ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban megjelent friss hallgatói felméréséből.
,,A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (66%) és mesterképzésben (85%), mint osztatlan képzésben (43%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali munkarendben a hallgatók 54%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 94%-uk" - írják a 2024-es évre vonatkozó jelentésben.
Jelentős az eltérés az állami ösztöndíjas formában és az önköltséges finanszírozási formában tanulók munkavégzése között is. Az állami ösztöndíjasok 60 százaléka munkavállaló a tanulmányai mellett, az önköltségesek esetében ez viszont már 80 százalék, hiszen ők nem részesülnek sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíjakban.
Hogy a munkájuk mennyire kapcsolódik a tanulmányaikhoz, azzal kapcsolatban azt írják; a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (38%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 29% arányban részlegesen, 33%-os arányban viszont egyáltalán nem.
A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (47%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (32%), és ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 52% szorosan kapcsolódó, 31% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 17% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 39%
- írják.
A munkavállalás okai között szerepelnek megélhetési és karrierépítési indokok is; ,,ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve."
A munka és a tanulmányok összehangolása viszont 17 százalékuknak kifejezetten nehézséget jelent, egyharmaduk pedig szintén észlel problémákat ezen a téren.
A legkevésbé az jellemzi a munkát vállaló hallgatókat, hogy elegendő idejük lenne a kikapcsolódásra, ami arra utal, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
