A magyar egyetemisták közel kétharmada dolgozik a tanulmányai mellett

A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.

  • Székács Linda

A magyar egyetemisták 64 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 17 százalékuknak viszont gondot okoz ezek összehangolása - ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban megjelent friss hallgatói felméréséből.

,,A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (66%) és mesterképzésben (85%), mint osztatlan képzésben (43%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali munkarendben a hallgatók 54%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 94%-uk" - írják a 2024-es évre vonatkozó jelentésben.

Jelentős az eltérés az állami ösztöndíjas formában és az önköltséges finanszírozási formában tanulók munkavégzése között is. Az állami ösztöndíjasok 60 százaléka munkavállaló a tanulmányai mellett, az önköltségesek esetében ez viszont már 80 százalék, hiszen ők nem részesülnek sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíjakban.

Hogy a munkájuk mennyire kapcsolódik a tanulmányaikhoz, azzal kapcsolatban azt írják; a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (38%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 29% arányban részlegesen, 33%-os arányban viszont egyáltalán nem.

A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (47%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (32%), és ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 52% szorosan kapcsolódó, 31% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 17% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 39%

- írják.

A munkavállalás okai között szerepelnek megélhetési és karrierépítési indokok is; ,,ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve."

 

Shutterstock

A munka és a tanulmányok összehangolása viszont 17 százalékuknak kifejezetten nehézséget jelent, egyharmaduk pedig szintén észlel problémákat ezen a téren.

A legkevésbé az jellemzi a munkát vállaló hallgatókat, hogy elegendő idejük lenne a kikapcsolódásra, ami arra utal, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.