A magyar egyetemisták közel kétharmada dolgozik a tanulmányai mellett

A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.

  • Székács Linda

A magyar egyetemisták 64 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 17 százalékuknak viszont gondot okoz ezek összehangolása - ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban megjelent friss hallgatói felméréséből.

,,A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (66%) és mesterképzésben (85%), mint osztatlan képzésben (43%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali munkarendben a hallgatók 54%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 94%-uk" - írják a 2024-es évre vonatkozó jelentésben.

Jelentős az eltérés az állami ösztöndíjas formában és az önköltséges finanszírozási formában tanulók munkavégzése között is. Az állami ösztöndíjasok 60 százaléka munkavállaló a tanulmányai mellett, az önköltségesek esetében ez viszont már 80 százalék, hiszen ők nem részesülnek sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíjakban.

Hogy a munkájuk mennyire kapcsolódik a tanulmányaikhoz, azzal kapcsolatban azt írják; a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (38%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 29% arányban részlegesen, 33%-os arányban viszont egyáltalán nem.

A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (47%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (32%), és ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 52% szorosan kapcsolódó, 31% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 17% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 39%

- írják.

A munkavállalás okai között szerepelnek megélhetési és karrierépítési indokok is; ,,ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve."

 

Shutterstock

A munka és a tanulmányok összehangolása viszont 17 százalékuknak kifejezetten nehézséget jelent, egyharmaduk pedig szintén észlel problémákat ezen a téren.

A legkevésbé az jellemzi a munkát vállaló hallgatókat, hogy elegendő idejük lenne a kikapcsolódásra, ami arra utal, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.