A magyar egyetemisták közel kétharmada dolgozik a tanulmányai mellett

A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.

  • Székács Linda

A magyar egyetemisták 64 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 17 százalékuknak viszont gondot okoz ezek összehangolása - ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban megjelent friss hallgatói felméréséből.

,,A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (66%) és mesterképzésben (85%), mint osztatlan képzésben (43%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali munkarendben a hallgatók 54%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 94%-uk" - írják a 2024-es évre vonatkozó jelentésben.

Jelentős az eltérés az állami ösztöndíjas formában és az önköltséges finanszírozási formában tanulók munkavégzése között is. Az állami ösztöndíjasok 60 százaléka munkavállaló a tanulmányai mellett, az önköltségesek esetében ez viszont már 80 százalék, hiszen ők nem részesülnek sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíjakban.

Hogy a munkájuk mennyire kapcsolódik a tanulmányaikhoz, azzal kapcsolatban azt írják; a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (38%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 29% arányban részlegesen, 33%-os arányban viszont egyáltalán nem.

A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (47%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (32%), és ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 52% szorosan kapcsolódó, 31% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 17% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 39%

- írják.

A munkavállalás okai között szerepelnek megélhetési és karrierépítési indokok is; ,,ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve."

 

Shutterstock

A munka és a tanulmányok összehangolása viszont 17 százalékuknak kifejezetten nehézséget jelent, egyharmaduk pedig szintén észlel problémákat ezen a téren.

A legkevésbé az jellemzi a munkát vállaló hallgatókat, hogy elegendő idejük lenne a kikapcsolódásra, ami arra utal, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.