A legfőbb ok a megélhetés, de vannak, akik már az egyetem alatt gondolnak a karrierépítésre is.
A magyar egyetemisták 64 százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, 17 százalékuknak viszont gondot okoz ezek összehangolása - ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban megjelent friss hallgatói felméréséből.
,,A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (66%) és mesterképzésben (85%), mint osztatlan képzésben (43%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali munkarendben a hallgatók 54%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 94%-uk" - írják a 2024-es évre vonatkozó jelentésben.
Jelentős az eltérés az állami ösztöndíjas formában és az önköltséges finanszírozási formában tanulók munkavégzése között is. Az állami ösztöndíjasok 60 százaléka munkavállaló a tanulmányai mellett, az önköltségesek esetében ez viszont már 80 százalék, hiszen ők nem részesülnek sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíjakban.
Hogy a munkájuk mennyire kapcsolódik a tanulmányaikhoz, azzal kapcsolatban azt írják; a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (38%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 29% arányban részlegesen, 33%-os arányban viszont egyáltalán nem.
A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (47%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (32%), és ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 52% szorosan kapcsolódó, 31% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 17% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 39%
- írják.
A munkavállalás okai között szerepelnek megélhetési és karrierépítési indokok is; ,,ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve."
A munka és a tanulmányok összehangolása viszont 17 százalékuknak kifejezetten nehézséget jelent, egyharmaduk pedig szintén észlel problémákat ezen a téren.
A legkevésbé az jellemzi a munkát vállaló hallgatókat, hogy elegendő idejük lenne a kikapcsolódásra, ami arra utal, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
