A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

A QS World University Rankings: Fenntarthatóság 2026 rangsor alapján ezek a magyar egyetemek a legjobbak társadalmi és környezeti fenntarthatóság terén.

A QS idén is közzétette a fenntarthatósági egyetemi rangsorát, melyben idén a svéd Lundi Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyeteme - kiemelkedő pontszámokat szerezve a fenntarthatóságot vizsgáló mindhárom kategóriában: környezeti hatás, társadalmi hatás és intézményi irányítás.

Az élmezőnyben van még a Torontói Egyetem, amely a második helyet szerezte meg, valamint a harmadik helyezett UCL (University College London). Az idei rangsor csaknem 2000 intézményt értékelt, bemutatva a világ különböző egyetemeinek fenntarthatósági törekvéseit.

A listában összesen 14 magyar egyetem kapott helyet, melyek közül is a legjobbra a Debreceni Egyetemet értékelték. Az intézmény a rangos 322. helyére került. Emellett még két egyetem szerepel a legjobb 400-ban: az SZTE és az ELTE.

Mutatjuk a magyar egyetemek listáját, zárójelben pedig a globális rangsorban szerzett helyüket:

  1. Debreceni Egyetem (322)
  2. Szegedi Tudományegyetem (338)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (377)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (531)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (547)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (599)
  7. Pécsi Tudományegyetem (613)
  8. Széchenyi István Egyetem (721)
  9. Óbudai Egyetem (887)
  10. Pannon Egyetem (918)
  11. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (1401-1500)
  12. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1501+)
  13. Neumann János Egyetem (1501+)
  14. Miskolci Egyetem (1501+)
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.