A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

A QS World University Rankings: Fenntarthatóság 2026 rangsor alapján ezek a magyar egyetemek a legjobbak társadalmi és környezeti fenntarthatóság terén.

A QS idén is közzétette a fenntarthatósági egyetemi rangsorát, melyben idén a svéd Lundi Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyeteme - kiemelkedő pontszámokat szerezve a fenntarthatóságot vizsgáló mindhárom kategóriában: környezeti hatás, társadalmi hatás és intézményi irányítás.

Az élmezőnyben van még a Torontói Egyetem, amely a második helyet szerezte meg, valamint a harmadik helyezett UCL (University College London). Az idei rangsor csaknem 2000 intézményt értékelt, bemutatva a világ különböző egyetemeinek fenntarthatósági törekvéseit.

A listában összesen 14 magyar egyetem kapott helyet, melyek közül is a legjobbra a Debreceni Egyetemet értékelték. Az intézmény a rangos 322. helyére került. Emellett még két egyetem szerepel a legjobb 400-ban: az SZTE és az ELTE.

Mutatjuk a magyar egyetemek listáját, zárójelben pedig a globális rangsorban szerzett helyüket:

  1. Debreceni Egyetem (322)
  2. Szegedi Tudományegyetem (338)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (377)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (531)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (547)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (599)
  7. Pécsi Tudományegyetem (613)
  8. Széchenyi István Egyetem (721)
  9. Óbudai Egyetem (887)
  10. Pannon Egyetem (918)
  11. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (1401-1500)
  12. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1501+)
  13. Neumann János Egyetem (1501+)
  14. Miskolci Egyetem (1501+)
Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.