A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

A QS World University Rankings: Fenntarthatóság 2026 rangsor alapján ezek a magyar egyetemek a legjobbak társadalmi és környezeti fenntarthatóság terén.

A QS idén is közzétette a fenntarthatósági egyetemi rangsorát, melyben idén a svéd Lundi Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyeteme - kiemelkedő pontszámokat szerezve a fenntarthatóságot vizsgáló mindhárom kategóriában: környezeti hatás, társadalmi hatás és intézményi irányítás.

Az élmezőnyben van még a Torontói Egyetem, amely a második helyet szerezte meg, valamint a harmadik helyezett UCL (University College London). Az idei rangsor csaknem 2000 intézményt értékelt, bemutatva a világ különböző egyetemeinek fenntarthatósági törekvéseit.

A listában összesen 14 magyar egyetem kapott helyet, melyek közül is a legjobbra a Debreceni Egyetemet értékelték. Az intézmény a rangos 322. helyére került. Emellett még két egyetem szerepel a legjobb 400-ban: az SZTE és az ELTE.

Mutatjuk a magyar egyetemek listáját, zárójelben pedig a globális rangsorban szerzett helyüket:

  1. Debreceni Egyetem (322)
  2. Szegedi Tudományegyetem (338)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (377)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (531)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (547)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (599)
  7. Pécsi Tudományegyetem (613)
  8. Széchenyi István Egyetem (721)
  9. Óbudai Egyetem (887)
  10. Pannon Egyetem (918)
  11. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (1401-1500)
  12. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1501+)
  13. Neumann János Egyetem (1501+)
  14. Miskolci Egyetem (1501+)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.