A mesterszakos egyetemisták kétharmada dolgozik a megélhetési költségeik miatt

A tanulmányaik mellett munkavállalással kénytelen kiegészíteni az ösztöndíjaikat a magyar egyetemisták többsége. Jobb esetben ez kapcsolódik a tanulmányaikhoz, rosszabb esetben egyáltalán nem.

  • Székács Linda

A mesterszakos egyetemisták több mint 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai mellett azért, hogy finanszírozni tudja a megélhetését - ez derül ki legalábbis a legutóbbi Aktív hallgatói kutatásból.

A felmérést összesen 2293-an töltötték ki, akik közül 1660-an válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy dolgoznak-e az egyetemi tanulmányaik mellett.

Az indokok között a legmagasabb arányban (84,2%) a tapasztalatszerzés szerepel, amit 72,5 százalékos aránnyal követ az, hogy a hallgatóknak a megélhetési költségeik fedezése érdekében kell dolgozniuk az egyetem mellett, mert a kapott ösztöndíjak ezek finanszírozására nem elegendőek.

A munka és a tanulmányok összehangolása 53,8 százalékuknak problémát is jelent, 65 százalékuknak pedig nem jut elég ideje a pihenésre és a kikapcsolódásra. Ennek ellenére a legtöbben (64,9 százalék) elsősorban diáknak tartják magukat, ami mellett munkát is vállalnak.

A munkavégzők arránya a mesterképzéseken tanulók között az alábbi képzésterületeken a legmagasabb:

  • Gazdasági - 89%
  • Informatika - 77%
  • Művészet - 76%
  • Társadalomtudományok - 75%
  • Műszaki - 73%

Arra, hogy a munkájuk legalább kapcsolódik-e a tanulmányaikhoz, átlagosan a hallgatók valamivel több mint 50 százaléka válaszolt igennel. Ez jóval magasabb arány, mint az alapszakosok esetében, akiknek 59 százaléka szintén a megélhetési költségek miatt dolgozik, ellenben a munkájuk csak 25 százalékuknak kapcsolódik szorosan ahhoz, amit tanulnak. 43,4 százalékuknak egyáltalán nem.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.