Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Erdély legnagyobb magyar egyetemein súlyos bentlakáshiánnyal indul az új tanév: tízből mindössze kettő hallgató jut kollégiumi helyhez. A kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói intézmények hasonló arányokról számolnak be, miközben a lakhatás kérdése egyre égetőbbé válik az egyetemisták számára.
A Telex a legnagyobb erdélyi magyar egyetemek adatait gyűjtötte össze és mutatta be, mekkora a különbség a diákok száma és az elérhető kollégiumi férőhelyek között.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a teljes, mintegy 45 ezer fős hallgatói létszámból nagyjából 28 ezer diák tanul ténylegesen Kolozsváron. Számukra az egyetem 6550 kollégiumi férőhelyet biztosít, vagyis a hallgatók körülbelül 20–25 százaléka kap bentlakást.
A diáklétszám ugyan magas, de ennek csak egy része jogosult arra, hogy bentlakást igényeljen
– mondta Markó Bálint, a BBTE magyar tagozatokért felelős rektorhelyettese.
Szerinte a közösségi médiában keringő statisztikák gyakran félrevezetőek, mivel „nem veszik figyelembe a távoktatásban tanulókat, a helyieket vagy azokat, akik már túlcsúsztak a tanulmányaikban."
300 millió forintot kapnak az egyetemek a kollégiumok korszerűsítésére
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2332 hallgatójának összesen 708 bentlakáshelyet biztosít, ám az eloszlás városonként nagyon különböző.„A bentlakásra jelentkezők esetében előnyt élveznek azok, akik elsőévesként érkeznek az adott városba” – nyilatkozta Tonk Márton, a Sapientia Egyetem rektora. Hozzátette: „Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy amennyiben lehetséges, az igénylések döntő többségére pozitív választ adhassunk.”Drága, de nem megfizethetetlen: mennyibe kerül a kollégium?A bentlakási díjak egyetemenként és városonként eltérnek.„Az egyetemek számára a bentlakási lehetőségek megteremtése elsőrendű fontosságú, de a hallgatói igények gyorsabban nőnek, mint amennyit követni tudunk” – fogalmazott Tonk Márton.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.