Tízből nyolc diák nem kerül be a kollégiumba az erdélyi magyar egyetemeken

Erdély legnagyobb magyar egyetemein súlyos bentlakáshiánnyal indul az új tanév: tízből mindössze kettő hallgató jut kollégiumi helyhez. A kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói intézmények hasonló arányokról számolnak be, miközben a lakhatás kérdése egyre égetőbbé válik az egyetemisták számára.

A Telex a legnagyobb erdélyi magyar egyetemek adatait gyűjtötte össze és mutatta be, mekkora a különbség a diákok száma és az elérhető kollégiumi férőhelyek között.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a teljes, mintegy 45 ezer fős hallgatói létszámból nagyjából 28 ezer diák tanul ténylegesen Kolozsváron. Számukra az egyetem 6550 kollégiumi férőhelyet biztosít, vagyis a hallgatók körülbelül 20–25 százaléka kap bentlakást.

A diáklétszám ugyan magas, de ennek csak egy része jogosult arra, hogy bentlakást igényeljen

– mondta Markó Bálint, a BBTE magyar tagozatokért felelős rektorhelyettese.

Szerinte a közösségi médiában keringő statisztikák gyakran félrevezetőek, mivel „nem veszik figyelembe a távoktatásban tanulókat, a helyieket vagy azokat, akik már túlcsúsztak a tanulmányaikban."

Babeș–Bolyai Tudományegyetemen

Marosvásárhelyen és Nagyváradon még rosszabb az arány

A marosvásárhelyi MOGYTTE 9443 hallgatója közül mindössze 1754-en kaphatnak bentlakást, ami 19 százalékos lefedettséget jelent. A nagyváradi egyetemen még kevesebb a hely: 16 655 hallgatóra mindössze 1821 kollégiumi férőhely jut,

így az arány alig haladja meg a 10 százalékot

.

A brassói Transilvania Egyetem helyzete szintén hasonló: 21 163 hallgató mellett 4086 férőhely áll rendelkezésre, ami szintén körülbelül 19 százalékos arányt jelent.

Romániában egyébként nincs szabályozva, hány hallgatónak kellene bentlakást biztosítania az egyetemeknek – csak az infrastruktúra feltételei vannak rögzítve.

300 millió forintot kapnak az egyetemek a kollégiumok korszerűsítésére

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2332 hallgatójának összesen 708 bentlakáshelyet biztosít, ám az eloszlás városonként nagyon különböző.

„A bentlakásra jelentkezők esetében előnyt élveznek azok, akik elsőévesként érkeznek az adott városba” – nyilatkozta Tonk Márton, a Sapientia Egyetem rektora. Hozzátette: „Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy amennyiben lehetséges, az igénylések döntő többségére pozitív választ adhassunk.”

Drága, de nem megfizethetetlen: mennyibe kerül a kollégium?

A bentlakási díjak egyetemenként és városonként eltérnek.

  • Marosvásárhelyen 265–708 lej között mozog egy hónapra (20–54 ezer forint),
  • Kolozsváron (BBTE) 140–240 lej között (11–18,5 ezer forint),
  • Sapientián várostól függően 210 és 540 lej között (16–41 ezer forint).

„Az egyetemek számára a bentlakási lehetőségek megteremtése elsőrendű fontosságú, de a hallgatói igények gyorsabban nőnek, mint amennyit követni tudunk” – fogalmazott Tonk Márton.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.