A Felvi vizsgálati eredményei szerint a középiskolából az egyetemre való átállás még a legjobb tanulókat is kihívás elé állíthatja.
A Felvi vizsgálata szerint a frissen felvett egyetemisták körében, melyből megállapították, hogy a hallgatók egyik legnagyobb nehézsége a tananyag mennyisége. Az egyetemen sokkal több ismeretet kell rövidebb idő alatt elsajátítani, mint korábban, és ez még azoknak is megterhelő lehet, akik középiskolában kiválóan teljesítettek.
Így használhatjátok tovább a diákkedvezményeket, ha nem érkezik meg időben az új igazolványotok
„Amit minden egyetemi kurzus előtt meg kell tanulni: a lényeges és lényegtelen információk kiválasztásának készsége, valamint a pontos jegyzetelés technikája” – hangsúlyozza a Felvi. Ezek hiányában a tanulásra fordított idő nagy része puszta ismételgetéssé válik, ami több ezer oldalas szakirodalmak esetén már nem hatékony módszer. Az „elolvasom és felmondom magamnak” típusú tanulás az egyetemen már nem elég.
A kevés idő és a kötetlenebb órarend is nehezíti a felkészülést. Sok elsőéves diák hajlamos arra, hogy későn keljen, vagy kihagyjon órákat, mondván, majd pótolja a tananyagot. Csakhogy a Felvi szerint az eredményes vizsgaidőszakhoz minden meghallgatott előadás mellé legalább két óra önálló tanulás szükséges. Könnyű kiszámolni, hogy ez akár heti negyven órányi elfoglaltságot is jelenthet – vagyis egy teljes munkaidős terhelést.
Mikor és melyik egyetemeken lesz őszi szünet 2025-ben?
Az időbeosztás a kulcs
Bár egyszerűnek tűnik, a tudatos időbeosztás az egyik legfontosabb tényező a sikeres egyetemi félévhez. Érdemes már a szemeszter elején feljegyezni a teendőket, vizsgaidőpontokat és beadási határidőket, hiszen egy átlátható naptár sok stressztől kímélhet meg.
A rugalmas napirend kialakítása mellett a rendszeres, napi tanulás is kulcsfontosságú. Még ha az egyetemen nem is kérik számon minden nap a tananyagot, a folyamatos ismétlés segít fenntartani a koncentrációt és megőrizni a tanulási lendületet. Így a vizsgaidőszak sem lesz rémálom, hanem egy jól tervezett, kiszámítható szakasz a félév végén.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
