Csak ekkor nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat, ha félbehagyjátok az egyetemet

Mutatjuk, hogy milyen kötelezettséggel jár, ha félbehagyjátok a tanulmányaitokat.

A magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkezők összesen 12 félévnyi támogatási időt vehetnek igénybe, ami minden megkezdett félévet tartalmaz. Ha valaki ezt a keretet kimeríti, a továbbiakban már csak önköltséges formában tanulhat tovább. A támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak hivatalos képzési ideje.

Mikor utalják a tanulmányi ösztöndíjat az egyetemek?

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint azok a hallgatók, akik legfeljebb egy félévig jártak felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy mesterszakra, illetve legfeljebb két félévig osztatlan képzésre, nem kötelesek semmit visszafizetni, ha megszakítják a tanulmányaikat. Ebben az esetben csak az elhasznált állami félévet/féléveket veszítik el.

Milyen kötelezettséget vállalnak azok, akik állami ösztöndíjasként tanulnak az egyetemen?

Más a helyzet, ha valaki később hagyja ott a szakot, és nem szerez oklevelet

Ha végül nem kezdtek új képzést, az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50 százalékát kell visszafizetnetek. Ilyen esetben hazai munkaviszony-fenntartási vagy mentesítési kérelmet nyújthattok be.

A kérelem előterjesztésének feltétele, hogy a képzés befejezése után két éven belül hazai munkaviszonyt kell fenntartani legalább az állami ösztöndíjjal töltött félévek idejével megegyező ideig, vagy amennyiben legalább három gyereke születik a kérvényezőnek.

Fontos tudni azt is, hogy a visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a hallgató nem szerzi meg a diplomát az adott szak képzési idejének másfélszeresén belül.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.