Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mire az egyetem alapítványa hozzáférhet a befektetés hozamához, addigra az a pénz már elinflálódik.
Évtizedekre lekötve, mindössze háromszázalékos hozamot hozhat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány befektetése – derítette ki a 24.hu. A 136 milliárd forintnyi vagyon nagy részét olyan magántőkealapokban helyezték el, amelyeknek a hozamát – egy kivétellel – csak a futamidő lejárta után, a 2040-es években láthatja viszont az egyetemi alapítvány.
A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítványt idén tavasszal az Állami Számvevőszék súlyosan elmarasztalta, amiért szintén alacsony, 2,5 százalékos kamatozású kötvényekbe fektetett. Az Óbudai Egyetem alapítványa hasonló feltételekkel kötötte le vagyonát, így kérdéses, mennyire szolgálja a befektetés az intézmény hosszú távú érdekeit.
Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen
Az alapítvány 200 milliárd forintos induló vagyonából 136 milliárd forintot tartanak négy különböző magántőkealapban. Több esetben csak 2041-ben vagy 2044-ben lehet majd hozzáférni a hozamokhoz. Az alapítvány évekig nem hozta nyilvánosságra, milyen megtérüléssel számolhat, ezért a 24.hu adatigényléssel fordult hozzájuk, majd pert is indított. Végül a kitűzött tárgyalás előtt egy nappal küldték el az adatokat, amelyekből kiderült: az elvárt hozam mindössze évi három százalék.
Az ügy egyik kulcsfigurája a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály, aki a befektetés idején egyszerre volt pénzügyminiszter és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti modellhez képest kedvezőbb helyzetben volt, hiszen készen kapta a befektetési jegyeket egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga így mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalon szerepet játszott a tranzakcióban.
A vitatott hozamszintet 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy az állami cég átadta volna a befektetési jegyeket az alapítványnak. Az eddigi adatok alapján a 136 milliárd forintos vagyon hosszú évekre lekötve, szerény hozammal gyarapítja az alapítvány kasszáját.
„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”
- nyilatkozta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.