Évtizedekre lekötve: csak három százalékos hozamot kap az Óbudai Egyetem alapítványa a befektett 136 milliárdja után

Mire az egyetem alapítványa hozzáférhet a befektetés hozamához, addigra az a pénz már elinflálódik.

Évtizedekre lekötve, mindössze háromszázalékos hozamot hozhat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány befektetése – derítette ki a 24.hu. A 136 milliárd forintnyi vagyon nagy részét olyan magántőkealapokban helyezték el, amelyeknek a hozamát – egy kivétellel – csak a futamidő lejárta után, a 2040-es években láthatja viszont az egyetemi alapítvány.

A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz kötődő Neumann János Egyetemért Alapítványt idén tavasszal az Állami Számvevőszék súlyosan elmarasztalta, amiért szintén alacsony, 2,5 százalékos kamatozású kötvényekbe fektetett. Az Óbudai Egyetem alapítványa hasonló feltételekkel kötötte le vagyonát, így kérdéses, mennyire szolgálja a befektetés az intézmény hosszú távú érdekeit.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

Az alapítvány 200 milliárd forintos induló vagyonából 136 milliárd forintot tartanak négy különböző magántőkealapban. Több esetben csak 2041-ben vagy 2044-ben lehet majd hozzáférni a hozamokhoz. Az alapítvány évekig nem hozta nyilvánosságra, milyen megtérüléssel számolhat, ezért a 24.hu adatigényléssel fordult hozzájuk, majd pert is indított. Végül a kitűzött tárgyalás előtt egy nappal küldték el az adatokat, amelyekből kiderült: az elvárt hozam mindössze évi három százalék.

Az ügy egyik kulcsfigurája a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály, aki a befektetés idején egyszerre volt pénzügyminiszter és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti modellhez képest kedvezőbb helyzetben volt, hiszen készen kapta a befektetési jegyeket egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga így mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalon szerepet játszott a tranzakcióban.

A vitatott hozamszintet 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy az állami cég átadta volna a befektetési jegyeket az alapítványnak. Az eddigi adatok alapján a 136 milliárd forintos vagyon hosszú évekre lekötve, szerény hozammal gyarapítja az alapítvány kasszáját.

„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”

- nyilatkozta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.