Bognár Bulcsút átszervezésre hivatkozva bocsátotta el az egyetem, de ez az átszervezés egyedül rá vonatkozott, ráadásul azt követően, hogy nem fogadta el, hogy a tanulmányát a PPKE a "katolikus szellemiséget sértőnek" minősítette.
Bíróságon támadja meg a júniusi elbocsátását Bognár Bulcsú, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karána docense - írta meg a Telex.
A docenst azt követően rúgták ki - átszervezésre hivatkozva, ami egyedül csak rá vonatkozott -, hogy nem volt hajladó beletörődni abba, hogy a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti kapcsolatról szóló tanulmányát az intézmény a "katolikus szellemiséget sértőnek" nevezte.
Bognárt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli, melynek jogásza, Vissy Beatrix azt mondta; „Sem az egyetemi autonómia, sem az egyházi fenntartás nem ad felhatalmazást arra, hogy egy egyetem ideológiai alapon tabusítson témákat vagy nyilvánítson nemkívánatosnak egyes személyeket. Az ilyen önkényes beavatkozás nemcsak a tudományos szabadságot sérti, de a felsőoktatás minőségét és hitelességét is rombolja.”
Az átszervezésre való hivatkozás ráadásul azért sem állja meg a helyét, mert a Telex cikke szerint objektív mutatók alapján Bognár volt az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének legmagasabban kvalifikált oktatója. Amellett, hogy a tanszéken a legtöbb tudományos publikációt jegyzi, a legnagyobb nemzetközi presztízzsel bíró publikációk számában és a tudományos művek hivatkozásában is felülmúlja a kollégáit. Érthetetlen tehát, hogy miért pont rá esett a választás, ha az átszervezés miatt az egyetemnek csak egyetlen munkavállalótól kellett megválni.
Kifizetni sem akarták
Bognár tanulmánya egyébként az egyik legnevesebb vallási tematikájú nemzetközi folyóiratban (Religions) jelent meg. Ezért az egyetem szabályzata szerint honorárium járt volna, végül azonban azt módosították és belefoglalták, hogy a "katolikus szellemiséget sértő" publikációkért nem fizetnek. Azt ugyanakkor nem indokolták meg, hogy Bognár Bulcsú tanulmánya pontosan mivel sértette meg a katolikus szellemiséget.
A docens a bíróságon azt szeretné elérni, hogy kimondják az egyetem jogsértését.
A bíróságnak benyújtott beadvány szerint egyébként Bognár Bulcsu elbocsátása előtt a karon több oktatót és hallgatót is hátrány ért azért, mert kutatás vagy tanítás, illetve közéleti szereplésük során LMBTQ-témát dolgoztak fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
