Visszavonta a Szegedi Tudományegyetem a fogorvosi kar dékánjának abszolutóriumát

Mint kiderült az abszolutórium megszerzésével kapcsolatban szabálytalanságok merültek fel.

  • Rodler Lili

„A parodontológiai szakvizsgára bocsátását engedélyező abszolutóriumot visszavonom és rendelkezem az irat bevonásáról, kezdeményezem az irat az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartásából való törlését” – írja az Átlátszó.hu, miután a birtokukba került egy határozat, melynek érintettje Prof. Dr. Baráth Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja.

A dékán a 2025-ös tavaszi vizsgaidőszakban jelentkezett paradontológiai szakvizsgára, de az ehhez szükséges abszolutórium kapcsán az Országos Kórházi Főigazgatóság alatt működő Nemzeti Vizsgabizottságban kérdések merültek fel. Ezt még márciusban jelezték is a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Rovó László felé.

A vizsgabizottság arra kérte az SZTE vezetőségét, hogy vizsgálják ki a dékán abszolutóriumát, ugyanis több jelzés is érkezett, miszerint tartalmilag megkérdőjelezhető.

Az Átlátszó úgy tudja, hogy a megkeresés után Rovó tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, melynek nyomán megvizsgálták az abszolutóriumot és meghallgatták az ügyben érintett személyeket. A vizsgálat lezárultával a következő megállapítások mentén a rektor visszavonta az abszolutóriumot:

  • A határozat szerint az abszolutórium nem felel meg a hatályos (EüM) rendeletnek, mivel nem tartalmazza az összes kötelező tartalmi elemet.
  • Nem a megfelelő hatáskörrel rendelkező személy írta alá.
  • A rektori döntésből az is látszik, hogy Baráth nem kötött szakképzési megállapodást a Szegedi Tudományegyetemmel, ám erre a kormányrendelet alapján kötelezve lett volna.

A kormányrendeletben áll többek között az is, hogy a szakvizsgára bocsájtás előtt a jelentkezőnek teljesítenie kell az adott szakképzés miniszteri rendeletben előírt programját. Ebbe beleértve a képzés során teljesítendő tanfolyamokat is és az adott szakképzés tekintetében meghatározott beavatkozásokat, műtéteket és vizsgálatokat is.

Viszont a rektori határozat szerint ezek a dékán esetében nem valósultak meg. Sem az előírt program, illetve a tanfolyamokat lezáró dokumentumok, a részvizsgák teljesítését igazoló papírok, alátámasztó dokumentációk, illetve munkanaplók sem kerültek csatolásra.

Az Átlátszó értesülései szerint az már egy másik levélből derül ki, hogy „az abszolutóriumon feltüntetett tutor (azaz egyéni szakmai mentor) megkeresésre úgy nyilatkozott, hogy valójában nem is volt a dékán mentora és nem is ugyanazon a tanszéken dolgozik, mint Baráth.”

A portál az üggyel kapcsolatban felkereste az SZTE-t, illetve az érintett dékánt is, de választ nem kaptak egyik oldalról sem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.