Mikor érdemes vizsgázni? Egy kutatás szerint ez a legsikeresebb időpont

Egy friss olasz kutatás szerint nem mindegy, hány órakor vizsgázik az ember – a nap közepén sokkal nagyobb az esélye a sikeres szóbeli vizsgának, mint reggel vagy délután. A Messinai Egyetem kutatói több mint 100 ezer vizsga eredményeit elemezték, és arra jutottak: dél körül a legjobbak az átmenési arányok.

Olaszországban az egyetemi vizsgák jelentős része szóbeli, ahol a diákoknak a tananyag alapján feltett kérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a vizsgák stresszesek és kiszámíthatatlanok, hiszen a tanárok ott helyben döntenek az érdemjegyről - írja a phys.org.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a vizsga időpontja befolyásolja-e az eredményt. Az adatokat a Messinai Egyetem 2018 és 2020 között zajlott vizsgáiból gyűjtötték össze: több mint 104 ezer vizsgát néztek meg, 1243 tantárgyból, 680 vizsgáztató tanárral.

Délben van a legnagyobb esély a sikerre

Az eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka ment át a vizsgákon, de az átmenési arány változott a napszak szerint. A legjobb időpont a késő délelőtt és a kora délután (11:00–13:00) volt. Ezzel szemben a reggeli (például 8:00) és késő délutáni (például 16:00) vizsgákon alacsonyabb volt a siker aránya.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Egyrészt a hallgatók – főleg a fiatalabbak – gyakran „éjszakai baglyok”, vagyis reggel még nem igazán aktívak. Másrészt a tanárok is elfáradhatnak a nap végére, ami szigorúbb értékelést eredményezhet. De az is lehet, hogy egyszerűen a kognitív teljesítmény – vagyis az agyi működés – a nap közepén a legjobb.

További vizsgálatokra van szükség

Fontos azonban megjegyezni, hogya  kutatás nem tudott minden tényezőt figyelembe venni, például a diákok alvási szokásait, stressz-szintjét vagy személyes bioritmusát. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a jövőben részletesebben is vizsgálni, hogyan befolyásolja a napszak a teljesítményt – akár a vizsgákon, akár állásinterjúkon.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.