Kincse Csongor szerint csak félreértés volt, hogy a bajai kórház nem szeretné alkalmazni orvosként

A Szegedi Tudományegyetem frissen végzett orvos továbbra is úgy tervez, hogy a Bajai Szent Rókus Kórházban fog dolgozni.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.

Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni. Ezután Kincse az Eduline-nak is megerősítette, hogy nincsen tudomása arról, hogy felbontották vele a tanulmányi szerződését, amit később a kórház is megerősített.

A fiatal orvos kedden este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az egész csak egy félreértés volt.

Kincse szerint a hazai egészségügyben a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérek vagy a szakemberhiány, hanem a remény hiánya. Szerinte az egészségügyi dolgozók már nem hisznek abban, hogy a kormány valódi megoldásokat keres a rendszer problémáira – inkább kommunikációs panelekkel próbálják kezelni a bajokat. Orvostanhallgatóként pedig megtapasztalta például azt, hogy sokszor egy-egy nővérre jóval több beteg jut, mint amit az ellátás színvonala megengedne.

Kincse azon a véleményen van, hogy  nem elegendő csak az orvosok bérét rendezni – a szakdolgozók lemaradása, a rendszerszintű problémák és a működés hiányosságai továbbra is komoly veszélyt jelentenek.

„Attól, hogy az ember meg tud élni abból, amit keres, még nem jó az a rendszer, ahol dolgozik.” – fogalmazott.

A fiatal doktor ugyanakkor nem pesszimista: hisz abban, hogy lehet változtatni – de ehhez valódi politikai akarat és szakmai párbeszéd kell. A legelső lépés azonban szerinte az, hogy kimondjuk az igazságot – még ha ez kellemetlen is.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.