Kincse Csongor szerint csak félreértés volt, hogy a bajai kórház nem szeretné alkalmazni orvosként

A Szegedi Tudományegyetem frissen végzett orvos továbbra is úgy tervez, hogy a Bajai Szent Rókus Kórházban fog dolgozni.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.

Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni. Ezután Kincse az Eduline-nak is megerősítette, hogy nincsen tudomása arról, hogy felbontották vele a tanulmányi szerződését, amit később a kórház is megerősített.

A fiatal orvos kedden este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az egész csak egy félreértés volt.

Kincse szerint a hazai egészségügyben a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérek vagy a szakemberhiány, hanem a remény hiánya. Szerinte az egészségügyi dolgozók már nem hisznek abban, hogy a kormány valódi megoldásokat keres a rendszer problémáira – inkább kommunikációs panelekkel próbálják kezelni a bajokat. Orvostanhallgatóként pedig megtapasztalta például azt, hogy sokszor egy-egy nővérre jóval több beteg jut, mint amit az ellátás színvonala megengedne.

Kincse azon a véleményen van, hogy  nem elegendő csak az orvosok bérét rendezni – a szakdolgozók lemaradása, a rendszerszintű problémák és a működés hiányosságai továbbra is komoly veszélyt jelentenek.

„Attól, hogy az ember meg tud élni abból, amit keres, még nem jó az a rendszer, ahol dolgozik.” – fogalmazott.

A fiatal doktor ugyanakkor nem pesszimista: hisz abban, hogy lehet változtatni – de ehhez valódi politikai akarat és szakmai párbeszéd kell. A legelső lépés azonban szerinte az, hogy kimondjuk az igazságot – még ha ez kellemetlen is.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.