Kincse Csongor szerint csak félreértés volt, hogy a bajai kórház nem szeretné alkalmazni orvosként

A Szegedi Tudományegyetem frissen végzett orvos továbbra is úgy tervez, hogy a Bajai Szent Rókus Kórházban fog dolgozni.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.

Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni. Ezután Kincse az Eduline-nak is megerősítette, hogy nincsen tudomása arról, hogy felbontották vele a tanulmányi szerződését, amit később a kórház is megerősített.

A fiatal orvos kedden este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az egész csak egy félreértés volt.

Kincse szerint a hazai egészségügyben a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérek vagy a szakemberhiány, hanem a remény hiánya. Szerinte az egészségügyi dolgozók már nem hisznek abban, hogy a kormány valódi megoldásokat keres a rendszer problémáira – inkább kommunikációs panelekkel próbálják kezelni a bajokat. Orvostanhallgatóként pedig megtapasztalta például azt, hogy sokszor egy-egy nővérre jóval több beteg jut, mint amit az ellátás színvonala megengedne.

Kincse azon a véleményen van, hogy  nem elegendő csak az orvosok bérét rendezni – a szakdolgozók lemaradása, a rendszerszintű problémák és a működés hiányosságai továbbra is komoly veszélyt jelentenek.

„Attól, hogy az ember meg tud élni abból, amit keres, még nem jó az a rendszer, ahol dolgozik.” – fogalmazott.

A fiatal doktor ugyanakkor nem pesszimista: hisz abban, hogy lehet változtatni – de ehhez valódi politikai akarat és szakmai párbeszéd kell. A legelső lépés azonban szerinte az, hogy kimondjuk az igazságot – még ha ez kellemetlen is.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.