Kincse Csongor szerint csak félreértés volt, hogy a bajai kórház nem szeretné alkalmazni orvosként

A Szegedi Tudományegyetem frissen végzett orvos továbbra is úgy tervez, hogy a Bajai Szent Rókus Kórházban fog dolgozni.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Kincse Csongor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben a magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.

Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni. Ezután Kincse az Eduline-nak is megerősítette, hogy nincsen tudomása arról, hogy felbontották vele a tanulmányi szerződését, amit később a kórház is megerősített.

A fiatal orvos kedden este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy az egész csak egy félreértés volt.

Kincse szerint a hazai egészségügyben a legnagyobb probléma nem is az alacsony bérek vagy a szakemberhiány, hanem a remény hiánya. Szerinte az egészségügyi dolgozók már nem hisznek abban, hogy a kormány valódi megoldásokat keres a rendszer problémáira – inkább kommunikációs panelekkel próbálják kezelni a bajokat. Orvostanhallgatóként pedig megtapasztalta például azt, hogy sokszor egy-egy nővérre jóval több beteg jut, mint amit az ellátás színvonala megengedne.

Kincse azon a véleményen van, hogy  nem elegendő csak az orvosok bérét rendezni – a szakdolgozók lemaradása, a rendszerszintű problémák és a működés hiányosságai továbbra is komoly veszélyt jelentenek.

„Attól, hogy az ember meg tud élni abból, amit keres, még nem jó az a rendszer, ahol dolgozik.” – fogalmazott.

A fiatal doktor ugyanakkor nem pesszimista: hisz abban, hogy lehet változtatni – de ehhez valódi politikai akarat és szakmai párbeszéd kell. A legelső lépés azonban szerinte az, hogy kimondjuk az igazságot – még ha ez kellemetlen is.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.