„Gyógyítsuk meg a rendszert is” – végzős orvostanhallgató erős kritikával illette a magyar egészségügyet a szegedi diplomaosztón
Megrendítő őszinteséggel szólt a magyar egészségügy válságos állapotáról dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős hallgatója, aki diplomaosztóján tartott beszédével mindenkit meglepett.
Erős hangvételű kritikát fogalmazott meg a hazai egészségügy helyzetéről dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős orvostanhallgatója a június 26-i diplomaosztón. A Telex beszámolója szerint az eseményen tartott beszédében a fiatal orvos nyíltan szembesítette hallgatóságát a rendszer válságos állapotával:
„Azon társaimmal, akikkel itthon szeretnénk majd dolgozni – és remélem, ez minél többünkre igaz lesz –, nos, azon társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk.”
Kincse szerint egy olyan rendszerben kell dolgozniuk, ahol
„az anyagi és humán erőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol.”
A végzős hallgató arra is buzdította generációját, hogy ne csak a betegeken, hanem magán a rendszeren is próbáljanak segíteni:
„Ezért kívánom generációnknak, hogy ne csak a betegeket, hanem a rendszert is gyógyítsuk meg. Merjünk kiállni saját, kollégáink és betegeink érdekeiért. Hozzunk létre egy olyan egészségügyet, amely méltó Semmelweis, Szent-Györgyi és Karikó hazájához.”
A Telexnek adott nyilatkozatában Kincse elmondta, hogy beszéde pozitív visszhangot váltott ki: sokan személyesen is gratuláltak neki az ünnepség után. Bár közvetlen visszajelzést az egyetemi vezetéstől nem kapott, úgy tudja, a beszéd elhangzása után az intézmény részéről azt próbálták kideríteni, ki engedélyezte a szöveget. A hivatalosan leadott beszédvázlat természetesen nem egyezett azzal, amit végül nyilvánosan elmondott.
Az avatásról felvétel is készült, melyben Kincse beszédét is meg tudjátok hallgatni 1:06:55-től:
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
