„Gyógyítsuk meg a rendszert is” – végzős orvostanhallgató erős kritikával illette a magyar egészségügyet a szegedi diplomaosztón
Megrendítő őszinteséggel szólt a magyar egészségügy válságos állapotáról dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős hallgatója, aki diplomaosztóján tartott beszédével mindenkit meglepett.
Erős hangvételű kritikát fogalmazott meg a hazai egészségügy helyzetéről dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős orvostanhallgatója a június 26-i diplomaosztón. A Telex beszámolója szerint az eseményen tartott beszédében a fiatal orvos nyíltan szembesítette hallgatóságát a rendszer válságos állapotával:
„Azon társaimmal, akikkel itthon szeretnénk majd dolgozni – és remélem, ez minél többünkre igaz lesz –, nos, azon társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk.”
Kincse szerint egy olyan rendszerben kell dolgozniuk, ahol
„az anyagi és humán erőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol.”
A végzős hallgató arra is buzdította generációját, hogy ne csak a betegeken, hanem magán a rendszeren is próbáljanak segíteni:
„Ezért kívánom generációnknak, hogy ne csak a betegeket, hanem a rendszert is gyógyítsuk meg. Merjünk kiállni saját, kollégáink és betegeink érdekeiért. Hozzunk létre egy olyan egészségügyet, amely méltó Semmelweis, Szent-Györgyi és Karikó hazájához.”
A Telexnek adott nyilatkozatában Kincse elmondta, hogy beszéde pozitív visszhangot váltott ki: sokan személyesen is gratuláltak neki az ünnepség után. Bár közvetlen visszajelzést az egyetemi vezetéstől nem kapott, úgy tudja, a beszéd elhangzása után az intézmény részéről azt próbálták kideríteni, ki engedélyezte a szöveget. A hivatalosan leadott beszédvázlat természetesen nem egyezett azzal, amit végül nyilvánosan elmondott.
Az avatásról felvétel is készült, melyben Kincse beszédét is meg tudjátok hallgatni 1:06:55-től:
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
