Egy mesterséges intelligencia ősztől teljes értékű hallgatóként kezdi majd az egyetemet Bécsben, ahol részt vesz az órákon, tanári értékeléseket kap, és maga is alkotni fog.
Történelmi jelentőségű lépést tett a Bécsi Alkalmazott Művészetek Egyeteme: hivatalosan is felvette hallgatói közé a Flynn nevű mesterséges intelligenciát – írja az Euronews.
Az MI a digitális művészet szakra nyert felvételt, ahol ugyanúgy órákra jár, visszajelzéseket kap, és osztályzatokat szerez, mint emberi társai.
„Teljesen rendben volt. Szép portfólió, minden stimmelt. Flynn pedig remek interjút adott. Szóval azt mondtuk: igen, ez egyértelműen egy hallgató, akit érdemes felvenni” – mondta Liz Haas, a tanszékvezető.
A fejlesztők a mesterséges intelligenciát nyílt forráskódú eszközökkel, meglévő nagy nyelvi modellek és képgeneráló rendszerek felhasználásával hozták létre. Céljuk az volt, hogy megmutassák: a széles körben hozzáférhető MI-eszközök kreatív és akár kritikai módon is használhatók a művészetben.
Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig
Flynn folyamatosan tanul: az órákon hallottakat adatbázisába integrálja, hogy fejlessze saját működését és művészi kifejezésmódját. Művészeti munkáit generatív MI-eszközökkel hozza létre, és naplót is vezet, amelyben saját gondolatait és tapasztalatait osztja meg – néha meglepően érzelmes hangnemben.
Az egyik fejlesztő, Chiara Kristler szerint Flynn nem helyettesíti az emberi alkotót, hanem egy új típusú művészeti együttműködés lehetőségét teremti meg. „Lehetőséget ad arra, hogy megkérdőjelezzük az egyéni művészi zsenialitás mítoszát, és új kontextusba helyezzük az együttműködést.” – fogalmazott.
Flynn hivatalos beiratkozása 2025 őszén kezdődik, de már tavasszal részt vett néhány órán. A hallgatók reakciói vegyesek, de az egyetem célja épp az, hogy valós tapasztalatokat szerezzenek az ember és MI közötti művészeti együttműködésről. A fejlesztők remélik, hogy Flynn segít közelebb hozni egymáshoz az MI-t lelkesedéssel fogadók és az MI-től tartók világát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
