„Egymástól néhány utcányira működnek pár fős képzések” – nyilatkozott a Pázmány Egyetem a Károlis bölcsészhallgatók átvételéről

A Károlis hallgatók aktív tiltakozása ellenére megvalósulni látszik az egyes bölcsészképzések megszüntetése és a megszűnő szakokon tanuló hallgatók áthelyezése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonos képzéseire.

  • Rodler Lili

Hónapok óta zajlik a Károli Gáspár Református Egyetem döntésével szemben a Károlis Bölcsészek Összefogásanak (KáBé) megmozdulás-sorozata, aminek a tárgya az egyetemen szeptemberben megszűnő 18 mester- és posztgraduális képzés megmentése. A hallgatók aktívan tiltakoznak a folyamat ellen, a szenátusi ülésen való csendes demonstráció mellett több nyílt levelet is írtak, amiben teljeskörű tájékoztatást kértek az eseményekkel kapcsolatban.

Konkrét választ nem kaptak a kérdéseikre, tovább küzdenek a károlis hallgatók

Legutóbb a Válasz Online számolt be arról, hogy több tucat Károlis tanárnak is meg fog szűnni az oktatói jogviszonya. Erről őket egyelőre csak szóban tájékoztatták, írásban nem értesítették őket, bár a vezetőség ígéretet tett erre is. Egy oktató szerint viszont az egyetem vezetése „nagyon vigyáz arra, hogy semmit ne írjanak le”.

Nem csak az oktatók, de a hallgatók is ajánlatot kaptak a Károlitól azzal kapcsolatban, hogy a tanulmányaik maradékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezhetik el. Egészen pontosan három lehetőséget kínáltak fel a tanulmányaik befejezésére:

  1. Átjelentkezés a Pázmányra
  2. Vendéghallgatói státusz a Pázmányon, de károlis diplomával
  3. Maradás a Károlin

A Telex a folyamatokkal kapcsolatban megkereste a Károlit és a Pázmányt is. Az utóbbi intézmény válaszolt is a kérdéseikre, többek között a hallgatók átvételével kapcsolatosakra is, ami így szólt:

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem elkötelezetten vallja és elsődleges célként kezeli, hogy az alacsony jelentkezői létszámok ellenére is meg kell őrizni a hagyományos bölcsész szakok egyházi felsőoktatási intézményben történő hallgatásának lehetőségét. Ugyanakkor a kor kihívásai ezen területet súlyos helyzetbe hozták, így

a felelős gazdálkodásnak, valamint a minőségi oktatási követelményeknek egyaránt ellentmond, hogy egymástól néhány utcára működjenek a pár fős képzések.

A Károli Gáspár Református Egyetem érintett képzésekben részt vevő hallgatói természetesen változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat, de saját elhatározásukból akár átvételüket is kérhetik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Utóbbi a képzések eredményes befejezését azzal is támogatja, hogy az irányadó tantervtől eltérő vagy a képzési időt túllépő hallgatók számára hosszabb távon is biztosítja a szükséges tantárgyak vendéghallgatói jogviszonyban történő teljesítésének a lehetőségét a saját képzésein.”

A lap továbbá arról számolt be, hogy április 28-án a két egyetem aláírt egy együttműködési megállapodást. Ennek keretében a két intézmény a művészettörténet mesterképzés, valamint a dráma- és színházismeret, illetve mozgóképkultúra és médiaismeret tanárképzések esetében úgy határozott, hogy ezeket a jövőben csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hirdetik meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.