A Pázmány Campus beruházás körüli feszültségek újabb fejezetéhez érkeztek, miután a Kormány sajtótájékoztatót tartott a projektről, melyre Pikó András szerint sem a kerület önkormányzatát, sem a helyi lakókat nem hívták meg.
Józsefváros polgármestere Facebook-oldalán reagált az eseményekre, élesen bírálva a történteket és cáfolva a sajtótájékoztatón elhangzott állításokat.
„Nem közösségi tervezés, hanem költségvetési kényszer.”
Pikó posztjában hangsúlyozta: az önkormányzatot semmilyen formában nem vonták be a tájékoztatóba, annak ellenére, hogy a beruházás közvetlenül érinti a kerületet és annak lakóit. „Ez önmagában sokat elárul” – írja, hozzátéve, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott állítások több ponton is félrevezetők, vagy egyenesen valótlanok.
A polgármester szerint a kormány a költségvetési kényszert próbálja pozitívumként tálalni. Mint írja, „a drága, túlárazott tervek kifizetésére már nincs fedezet, ezért különböző elemeket egyszerűen kihúztak a beruházásból, majd ezeket a változtatásokat közösségi sikernek próbálják beállítani”.
Elkészültek a Pázmány Campus új tervei – olcsóbb lett a kivitelezés
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a tervek a lakosság és az önkormányzat kérésére módosultak, ezt azonban Pikó határozottan cáfolja. Bejegyzésében rámutat: a valódi társadalmi egyeztetést maga az önkormányzat kezdeményezte és bonyolította le 2024 tavaszán, és a módosítások nem ezen egyeztetések, hanem kizárólag anyagi megfontolások alapján történtek.
Kiemelte azt is, hogy az „5%-os csökkenés” és „zöldebb telek” már a 2024-es tervekben is szerepelt, így ezek újként való bemutatása nem más, mint „az eddigi tervek újracsomagolása”.
A kormányzati álláspont szerint a mélygarázs, föld alatti tornacsarnok és résfalazás elhagyása csökkenti a környezeti terhelést, Pikó viszont úgy látja, hogy ezek a változások sem környezetvédelmi, hanem költségvetési megfontolások eredményei. Mint írja: „a föld alá tervezett tornacsarnok és mélygarázs eleve életszerűtlen és értelmezhetetlenül drága volt.”
A tájékoztatón elhangzott, hogy a szomszédos épületek külső szigetelést és bádogosmunkát kaphatnak. Pikó szerint azonban ez nem szívesség, hanem jogszabályi kötelezettség, amit a beruházónak minden esetben biztosítania kell.
A polgármester külön kitért arra is, hogy a „személyes egyeztetés” kormányzati állítása hamis. A poszt szerint egyetlen ilyen alkalom volt, amikor Lázár János megjelent a bontási területen, és röviden beszélt néhány ott tartózkodóval.
A kormány azt is közölte, hogy a környező utcákat is felújítják, a polgármester ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy „a bontás során az utcák állapota sokat romlott, helyreállítást azonban nem végeznek, sőt, még a port sem takarítják el.”
Emellett felveti: ha a projekt költségeit már most csökkenteni kellett, hogyan lehetne forrás a közterületek felújítására vagy akár több tucat lakás megvásárlására?
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
