A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói – Bosits Dorina, Herold Virág és Zsuppán Balázs – a rangos Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulójában harmadik helyen végeztek. A versenyt az Európai Űrügynökség párizsi központjában rendezték meg. A csapat ezen felül különdíjat is nyert a hibátlan írásbeli beadványáért.
A verseny során a diákoknak egy bonyolult, fiktív jogesetet kellett megoldaniuk, amely különféle világűrjogi kérdéseket vetett fel.
Az eset középpontjában egy középpontjában egy távközlési műholdakat üzemeltető magánvállalat szolgáltatásainak igénybevétele, a műholdas távközlési szolgáltatások bérlete és elektronikus zavarása, a műholdak egymás közelében végzett műveletei és elfogása, továbbá az események nyomán keletkező károk megtérítésének nemzetközi világűrjogi kérdései álltak fegyveres konfliktus idején.
A hallgatóknak hét hónapon át tartó felkészülés során nemcsak nemzetközi és világűrjogi ismereteiket kellett elmélyíteniük, hanem műszaki tudásukat is bővíteniük kellett.
A csapat a verseny szóbeli fordulójában is kiválóan szerepelt, ahol a felperesi és alperesi állam nevében kellett perbeszédet tartaniuk, majd válaszolniuk a bírók kérdéseire. Négy tárgyaláson vettek részt, mindegyik másfél órás volt. A győri egyetem hallgatói a második legmagasabb pontszámmal jutottak az elődöntőbe, és végül a harmadik helyet szerezték meg. A döntőt a Luxembourgi Egyetem nyerte, a Bécsi Egyetem előtt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
